Forgatás

247 9 0
                                    

A következő napunk is szabad volt. Tehát azt csinálhattunk amit csak akartunk, kivéve hogy a reggelinél mindenkinek ott kellett lennie, hogy együtt megünnepeljünk egy újabb sikeres koncertet. Bár nem értem miért pont reggel kellett ezt. A Menedzser azt állította, hogy így este tudunk pakolni hiszen holnap indulunk vissza.

Nos hát ismerhettek engem, minket... Hát persze hogy elaludtunk.... Reggel negyed 9-től volt ez a, nem is tudom mi lenne rá a legjobb szó. Na mindegy is, állítottunk be ébresztő órát csak hogy tegnap annyira elfáradtunk, hogy még az ébresztőt se hallottuk meg olyan mélyen aludtunk. Ami azért Nusinál nagy szó, hogy nem kell fel 6 órakor.

Tehát mi sikeresen felébredtünk háromnegyed 9-kor, vagyis egy 10 perce. Jelen pillanatban kapkodunk és nem találunk semmit se.

-Ilyenkor bezzeg nem tudsz fel kellni korábban - mondtam Kékségnek, majd egy újabb kupacot turtam át kedvenc fekete bő pulcsimért - Hol az Istenben van, a fekete pulóverem?

-Jól van na, fáradt voltam - dobta oda a keresett ruhadarabot - Nem láttátok a sapkám?

-Tessék! - került elő Roni, és oda adta a tárgyat.

-Basszus, basszus - mérgelődtem - Ezt nem hiszem el.

-Mit keresel? - kérdezte Roni miközben haját fésülte.

-A nyakláncomat, nem veszíthettem el az egyik kedvencem! - keresgéltem.

-Melyik? Amit még a Szelinától kaptál az egyik karácsonyi bulinkon? - kérdezte Nusi, mire bólintottam - Biztos, hogy itt van.

-Nem hiszem el, ráadásul el is késünk lehetne még ennél is rosszabb?? - tettem fel a költői kérdést, mire kopogtak.

-Ti? - nyitotta ki az ajtót Roni.

-Hozzátok jöttünk, hoztunk reggelit - mosolygott rá Jungkook, majd beengedték magukat.

-Jesszus, mi ez a nagy kupi? - nézett szét Jin.

-Hol van? Hol van? - jöttem ki a fürdőből, és még mindig az ékszert kerestem, a fiúknak csak intettem, és feltúrtam egy újabb kupacot.

-Mi van vele? - kérdezte Hoseok.

-Nem találja a nyakláncot, amit még 8-as korunkban kapott a Szelinától - magyarázta Nusi.

-Mi lenne ha mi is segítenénk? - szólalt meg Taehyung.

-Annak igazán örülnénk - válaszolt Nusi.

-Akkor ezt megbeszéltük! - pattantam ki az ágyból, melyen pólók között keresgéltem.

-De előtte ennetek kell! - utasított Jin - Nem szökik el az a nyaklánc - mondta mikor látta, hogy szólásra nyitom számat.

-Legyen - adtam be a derekam.

-A Menedzser nem volt mérges, amiért nem mentünk? - tette fel félve a kérdést Roni.

-Nem igazán, annyit mondott hogy legközelebb próbáljatok odaérni - válaszolta Namjoon.

-Igen, de ha Jungkook nem áll ki mellettetek akkor tuti nagyobb szidást kaptok - nevetett Jimin.

-Igen? - nézett rá Vöröske.

-Hát, csak annyit tettem hogy közöltem a Menedzserrel, hogy tegnap nagyon lefárasztottunk titeket és ezért nem csoda, hogy elaludtatok - vakarta tarkóját, de szemét nem vette le vörös hajú barátnőmről, aki egy kissé el is pirult.

-A kis hős lovag - csipkelődött Suga.

-Mert te nem azt csináltad? - vágott vissza Jungkook mire csak érdeklődve néztem őket.

Miért fáj a szerelem?  🇰🇷BTS ff.🇰🇷 [BEFEJEZETT]Where stories live. Discover now