Vágyak kényszerből [Befejezett]

2.rész

Szombat reggel van, ez azt jelenti,hogy nem kell mennem dolgoznom. Mivel én imádom a munkám, a hétvége nálam nem feltétlenül a pihenesről szól...főleg a reggel és a délelőtt. De délutánt abszolút magamra fordítom, ilyenkor általában veszek egy meleg fürdőt, használok valami vizibombat, arcpakolast és hajat is mosok, de ha valami mégis közbejön, akkor ezt mind vasárnap teszem meg.
Eldöntöttem hogy most ha kikelek az ágyból felveszem a futó ruhám és elmegyek futni. Fontosnak érzem hogy rendbe tartsam a testem, mivel egész nap hát félig meddig irodai munkát végzek, így kénytelen vagyok, hogy legalább a héten egyszer elmenjek mozogni.

Fél óra futás után, ahogy beléptem a bejárati ajtón, a konyha felé fordultam, ahol a szüleim reggeliztek.
-Jó reggelt! Miujsag?- kérdeztem tőlük, miközben odaleptem a hűtő elé, hogy mecsinaljam a kávém.
- Semmi Drágám, tegnap jó sokáig itt voltak Daniel-ék, hajnalban feküdtünk le, így nem vagyunk a legfrissebbek.- nevetett Anya
- Hát megértem. Miről volt szó tegnap?- tudakoltam meg tőlük, annak reményében hogy megtudok valami bennfentes információt.
- Csak a munkáról, családról, nyaralásról volt szó. Arra gondoltunk, hogy a két család együtt mehetne majd nyáron nyaralni.- tudatta velem Apa, miközben elkezdtem reggelizni.
-Meg Patrick panaszolta hogy mennyire szeretne unokát, de hogy Adam még nem találta meg az igazit. És Patrick nem szeretne unoka nélkül meghalni...Ami végül érthető is.- mondta Anya
- Ameddig nem hagyja el a bunkó stílusát, addig nem fog magának feleséget találni. Tényleg, Adam mikor lépett le?- kérdeztem
- Nem sokkal utánad, de tényleg ő ment beléd?- kerdezte Apa.
- Aha, a King Streeten álltam a dugóban, és egyszercsak hallom hogy csapódik valami, majd ugrott velem az autó. Még az a szerencse, hogy a Dragamnak nem lett baja.- nevetek fel.
- A Drágad?? Adam???- csodalkozott Anyu
- Jesszus Anya, dehogy, a kocsimrol beszélek!!- nevettem
- Na, mindegy, fent leszek, aztán szerintem Anya elmehetnenk vásárolni valamit...Már úgy is régen voltunk.- javasoltam Neki.
- Persze Kincsem, menj fel, oltozz át, én is felkapok valamit, és mehetünk.

40 perc múlva már az egyik felvásárló központban voltunk, ahol szebbnél-szebb ruhák közül válogattunk. Végül 2 pár cipővel, egy szoknyával és egy egyberuhával ajándékoztam meg magam. Végezetül pedig egy közeli cukrászdába ültünk be beszélgetni, süti, és egy kávé kíséretében.
- Kincsem, mi bajod van Adammal? Annyira helyes pasi, nem akarod jobban megismerni?- kérdezte
- Anya, miért kell mindig Róla beszélni? Helyes meg minden, de ugyanolyan mint a többi pasi.. Áltat egy ideig aztán ott hagy, mikor komolyra fordul a dolog. Én nem ilyen kapcsolatról álmodom.- mondtam neki kicsit elkeseredetten.
- Ertelek én, de találj magadnak valakit, akit szeretsz, és ő is viszont szeret. Mert Apád képes kenyszer házasságba vinni téged.- figyelmeztetett
- Istenem, még csak az kéne- szörnyülködtem.
Még kicsit elvoltunk, aztán úgy döntöttünk ideje haza menni.

Otthon vacsora után elmentem fürödni, és csoki, popcorn és innivalo kíséretében befekudtem az agyamba, és elindítottam az egyik kedvenc filmem.
A film vége felénél  hallom csipog egyet a telefonom. Egy Facebook értesítés jelenik meg a képernyőn.
Adam Cross ismerősnek jelölt.
Mi a fene? Tegnap a pénz, ma meg ez? Mi lesz a következő?
Úgy döntök, nem gondolkozom sokat rajta, majd ahogy az élet hozza. Ezzel a tervvel a fejemben hajtom a parnara a fejem.