Az erdő kopott színű vidékén rohanva rájöttem, hogy nagyon is menekültem. Ahelyett, hogy bátor ember módjára szembe néztem volna a problémáimmal, kisgyerekként bolyongtam az utat keresve, hogy hazataláljak. Az emlékeimben élénken élt a romos garzonlakásom, ami Brooklyn közepén állt, várva arra, hogy visszatérjek.
Lefékeztem és a mögöttem uralkodó hatalmas házra meredtem. Furcsamód, úgy éreztem ez nem idegen számomra. Talán bolond vagyok, de minden perccel közelebb kerültem ahhoz, hogy visszaforduljak. Mert a megmentőm valahol odabent volt, azzal a szörnyeteggel aki még álmomban is kisértett.
A falra felszerelt kamera életre kel és telibe az arcomba irányítják. Akárki is nézett engem, tudta, hogy hol vagyok és hogy félek. A kapu záródni kezdettb és mielőtt még teljesen kiszökhettem volna, ismét fogoly lettem.
Éppen döbbenetemben odasiettem volna, meggyőződni arról, hogy tényleg nem nyitható e ki, amikor valaki megragadott és sietve egy fa felé húzott. Zihálva próbáltam kitörni a karjaiból, de fél szememmel megláttam az éjfekete limuzin közeledését. Engedelmeskedve hagytam, hogy biztonságba húzzon és hitetlenkedve vártam, hogy a vaskerítés kiengedje a látogatónkat. A kocsi elment engem pedig elengedtek. Az ismeretlen férfi érzelemmentes tekintettel pillantott rám. Akármi is volt a célja, de megvédett.
A kamerába néztem és erőltetett hangon megszólaltam.
- Köszönöm - mondtam és bizonytalanságom miatt óvatos léptekkel, de kimenekültem.
YOU ARE READING
A romlottság királyai
RomanceA szabadság fogalma nem értelemszerű. Egyeseknek a politikai szabadságot, másoknak pedig az otthonból való kiszakadást jelenti. Számomra pedig, Wyatt Hedrix jelenti mindezt.
