SzJG folytatása

Szeptember 30., vasárnap(3.rész)

Reggel boldogan ébredtem. Ez nem csoda hiszen valaki hátulról ölelte át a derekamat(L). Nem akartam felkelteni Cortezt, de kiakartam menni a konyhába. Végül úgy döntöttem inkább maradok. Vasárnap van ráérnek a dolgok🙂. Megfordultam, hogy láthassam Cortez arcát. Amint szembe találtam magam vele csukott szemmel rámmosolygott. Ezáltal rögtön felkeltek a gyomromban élő lepkék. Hisz nem lehet az ember elég idős az ilyesmihez. Cortez mosolyát látva nekem is olyan jó kedvem lett. Még a legroszabb napom is feltudja dobni. Én nagy gondolkozába estem és arra lettem figyelmes, hogy Cortez felvont szenödökmel bámul engem. Elkalandozhattam...
-Te sosem alszol?- kerdezte végül, megtörve a csendet.
-Miért?
-Még csak 8 óra.- mondta. A hangján hallatszott, hogy elég fáradt. Amit meg is értettem. Az elmúlt hetek elég fárasztóak voltak. Nekem munka, egyetem, házimunka. Corteznek tanfolyam, munka. Oké lehet ez így nem hangzik vészesen, de ezt monoton bírni... Az egyetem általában leszívja az agyam, mert oké érdekes meg minden, de... meglehet unni a professzor hangját egy idő után. A munkáról már ne is beszéljünk. Bemegyek, felveszem a rendeléseket (mert ugye kávézóban dolgozom), kiadom, fizetnek, odaadom a visszajárót, jöhet a következő vendég. Oké, ezzel nem is lenne baj. Csak ha kükföldiek jönnek hozzám! Mert ugye angolból szörnyű vagyok, így a kollegák próbálnak segíteni. Cortez szintén valami kajáldában dolgozik. Még nem jártam ott. De ha rajtam múlik és éhes leszek lehet, hogy megforrdulunk ott is🙂.
-Nyolc óra?!?!?!?!? Hogy én mennyit aludtam! Még ki kell teregetnem, meg kell főznöm a kávém, tanulnom is kéne és Justine-nek megígértem, hogy délután vele leszek-mondtam egy szuszra.
-Reni!-nézett mélyen a szemembe. Én pedig azzonal elvesztem bennük.-Nyugi! Amúgy is gyorsan elszoktál készülni. Legalább is szerintem átlagosan... mindegy nem ez a lényeg. A kávédat is megtudod inni. Tanulni meg állandóan tanulsz. Lazíts egy kicsit-mosolygott rám. Én vissza mosolyogtam. Nem tudom, hogy meddig mosolyogtunk így egymásra, de nem volt rossz. A vége mondjuk egy szenvedélyes csók lett...de nem ez a lényeg🙂.

Kimentem a konyhába és ittam egy bögre kavét közben pedig azt néztem ahogy Cortze pirítóst csinál. Lehetséges, hogy még az is jól áll neki ha a hajnali órákban reggelit csinál???? Áh...ugyan már. Cortezről beszélünk. Miután úgy érezte megvan amit enni akar leült az asztalhoz és kerdőn húzta fel a szemöldökét. Ugyanis feltűnt neki, hogy bámulom. Erre én csak elmosolyodtam. Cortez furán nézett rám, de visszamosolygott. Gondolom úgy volt vele, hogy ez biztos ilyen lányos dolog így rámhagyta.

Gyorsan lefürödtem és elkészültem. Kiszedgem a mosógépből a ruhákat és kiterítettem őket. Mikor ezzel végezgem Justine-nel elmentünk a plázába vásárolni. Vettünk amit kelett . Kaját, ruhát(volt néhány elhordott darabom...) és hasonlókat. Szóval volt egy ilyen lányos délutánunk. Ezután visszamentünk a lakásba és jókedvvel ültem le a szobánkban lévő íróasztalhoz. Felnyitottam a notebook-kom és felmentem Facebook-ra. Elég rég voltam fent. Bár sok mindenről nem maradtam le. Csak a szokásos. (Mondjuk a két iMan biztos megcáfolná ezt a kijelentést, de sssss🙂.) Éppen a többiek által feltöltött képeket néztem, amikor megakadt a szemem egy fotón. Persze nem valami brutális dologról van szó csak eléggé sziven ütött. Virág töltötte fel a képet. Egy sötétbarna, alúl színezett (művészlélek gondolom...) hajú lánnyal mosolyog a kamerába. Ez önmagában még nem durva...csak mégis fájt. Persze tudat alatt mindig sejtettem, hogy ez meg fog történni. Az, hogy új barátaink lesznek. És a régieket elfelejtjük... Ahogy a képet néztem legördült egy féltékeny könycsepp az arcomon. És azt követte még vagy száz. Persze tudom, hogy Virág nem az a tipus aki nem adna mindenkinek ugyanúgy a szeretetéből csak... mégis. Fájt. Az a lány ott van Szombathelyen ahol ők is. Gondolom egy egyetemre járnak. És a képen viszont egyből feltűnt, hogy ez nem egy spontán ,,suliban vagyunk" szelfi. Valami kajáldában készülhetett. Cortez mikor belépett a szobába látta hátulról, hogy sokkos állapotban vagyok így közelebb jött a gépemhez.
-Mi a baj?- merdezte továbbra is a képernyőt bámulva. Én erre nem válaszoltam csak mégegyszer elolvastam a kép alatti szöveget. ,,Együtt kajáltunk a barátnőmmel! Naon jó volt. <3 ". Aztán bezártam a Facebook-kot. Cortez nem szolt csak megsimította az arcom.
-Ezen vagy úgy ki?- kérdezte édes mosollyal az arcán. Mire én csak óvatosan bólintottam. Cortez magához ölelt én ledig szorsan lehunytam a szemeimet és belefúrtam a fejel a mellkasába. Így ültünk, egymást átölelve egy darabig. De nekem most ez kelett. A csendet végül ő töte meg.
-Hívd fel Kingát- tanácsolta.- Ő majd helyre ráz. Amúgy meg ne aggódj. Ne ilyeneken rágd magad-mosolygott rám türelmesen. Erre én csam egy eröltetett moslyt tudtam adni cserébe.

Cortez tanácsát megfogadva felhívtam Kingát. Virágot direkt kihagytam a videóhívasból...mert na, nem akarnám megbántani, meg amúgy is róla van szó.
-Renáta! Tudtommal 2 óra mulva lesz a csoportos hívás! Megegyeztünk, hogy csak akkor hívsz amikor kell. A napirendem zsúfolt. Mert tudod veled ellentétben vannak emberek akik nagyon elfoglaltak!- förmedt rám. De egy kicsit megenyhült az arca amikor látta a bucira sírt fejem.- Mi ez a világ fájdalommal teli arc? Már megint problémát kreálsz magadnak? Várj! Hadd találjam ki. Gondolom nem Cortezzel van a baj, hiszen nyálasan szerelmesek vagytok és vele lenne akkor ennél rosszabul béznél ki-, folytatta.
-Kössz...- mondtam gúnyos mosollyal.
-Honvágyad is lehetne, de akkor az egész osztályt hívtad volna és Cortez is meletted lenne. Most kifogtál rajtam. Na, ki vele! Min emészted magad már megint?- kérdezte.
-Láttad a képet amit Virág töltött fel?- kérdeztem szipogva.
-Jajj! Renáta! Vannak akik nem a gép előtt töltik a napjaikat! Bár tudtommal eddig te is ez ellen voltál... Na, de ez nem lényeges. Ami viszont az eredeti kerdésedet illeteti. Igen, láttam- mondta határozottan.- Ne csináld már! Te is tudtad, hogy egyszer ez is megtörténik! És te tenyleg azt akarod, hog,my Virág ne ismerkedjen más emberekkel? Csak mi lehetünk a barátai? Ugye mkst csak ugratsz, hogy ezért vagy úgy ki? Renáta! Szánalmasabb vagy mint gondoltam! Ne legyél már féltékeny! Virágnak te ugyenúgy a ,,mölbje" maradsz! És én a gelyedben szintén barákoznék és ismerkednék! Hidd el! Legalább lesz mivel lekötnöd magad. Engedd má el a gimit! Élld az életed! Mert évek múlva meg majd azért ripánkodsz, hogy a sírással ment el az életed. Ami amúgy igaz is... Na most szedd szépen össze magad és engedd el! Mert rossz nézni a világfájdalimmal teli képedet-fejezte be a monológját. Vagyis csak hittem, hogy végzett vele.- Mert celed ellentétben vannak akiknek valós problémáik vannak! És kevés szabad idejük! Nekem tanulnom kell, nem is keveset, önkénteskedek öregek otthonában, hajléktalaboknak osztok ételt hétvegenként, népszerű blogot vezegek, sportolok és emelett foglalkoznék a saját életemmel is! Szóval mennek kelk rengeteg a tennivaló. Viszlát!
-Köszönöm, Kinga! Tényleg- hálalkodtam meghatottan.
-Jajj! Renáta ne érzelgősködj már!- és letette.

Ezek után rájöttem... teljesen igaza van. Virágnak miért ne lehetnenek más barátai? De akkor is sziven ütött egy kicsit. Majd megemésztem.

Kimentem a konyhába ahol Cortez éppen kólá ivott. Mi mást?🙂
-Na? Kelőképp helyrerakta az agyad?- kérdezte, rettentően szép mosollyal. És el is vesztem a melykék szempárban. Csak egy kicsit vagyok szerelmes...<3
-Igen... leordította a fejem, de már jobb. Erre ő csak megcsókolt... többször is. De ez részletkérdés🙂.

Cortez:5/5***= hányszor lehet beleszeretni valakibe? Mert én csúcstartó lennék🙂(L)(L)

Új barátok:5/3= nekem jók a régiek is. De Kinganak igaza van. Mind mindig.

Virág:5/4= beszéltem vele. De nem említettem a történteket. Ugyan olyan volt mint szokott. Visított, nevetett, ugrált, mosolygott... hát ő Virág. Szerintem sose fog felnőni🙂. Nem baj. Így szeretjük.

Egyetem:5/2= holnap be kell mennem. Még nem is tanultam!!! Vááá!

_______________________________________

És itt is van az új rész! 🙂❤

Kicsit regen volt rész már volt aki hianyolta😂❤. De itt van. Direkt hosszabbra akartam, mert az eddigiek rövidek voltak.

Direk akarom azt, hogy ne legyen sablonos a dolytatás. Mert mindenhol Edinát, Vikit és Arnoldot olvasom. Emberek!!!! Ezen túl is működhetne a fantázia! Mindehol csak ezt olvasom! És ez az egyik ok amiért én is írok folytit🙂.

Remélem tetszett és sikerült az eredeti SzJG stílusában írnom!❤🙂

Ha tetszett mehet a vote!🙂❤❤❤

Csokis puszi!😘