Azok a szép szemek

Vigyázni, minek?

Gellértnek egyszer az életben igaza volt tényleg a focipálya mellett ücsörögtem. A pálya üres volt a játékosok estefelé szoktak kijönni edzeni. A hely tökéletes volt egy kis kikapcsolódásra, bár nem volt nagyon eldugva de mégse járt erre egy lélek se délelőttönként. Egy kocsi kerekének hangos nyikordulása törte meg a tökéletes harmóniát. Diána nem hagyja annyiban a dolgot. Futólépésben érkezett volna a nő ha meg nem torpant volna mellettem.

- Emily én sajnálom...
- Ha tovább sajnálkozik akkor húzzon el a büdös francba.

Nem sajnálkozott tovább, helyet foglalt mellettem és csöndben ültünk. Jó volt-e? Lehet nem esett annyira rosszul.

- Szeretném, ha egy héten legalább 2 napot bejárnál az órákra.
- Nem fog menni Tanci néni.
- Tanci néni a jó édes...
- Pedig tökre hívnám tanci néninek de nekem a Dia is megfelel.
-  A formaságokba ne most ássuk bele magunkat, ha lehetséges.
- Ahogy szeretné, szóval?
- 2 nap nem nehéz, kérlek.
- Kössünk alkut!
- Hallgatlak.
- Ha meg lesz egész héten ez a 2 nap többször fog lejárni velem ide.
- Nem is tudom...
- Ugyan a férjének majd mondok én valami jó kis kifogást. Jó társaság ráadásul ön még nem cukkolt eddig csak néha, lehet nem is olyan rossz arc.
- A férjemet nem kell elintézned maximum csak a barátomat. De legyen.
- Áll az alku?
- Áll. 
- Akkor nekem ideje lenne mennem. Még korrep előtt eszek valamit otthon, ha nem bánja.
- Nem bánom, de azért egy címet adok, ha nem gond.
- Nos ez nem egy rossz ötlet.

Felálltam és a nőt is felhúztam a fűből egy féloldalas mosoly társaságában. Kezembe nyomta a cetlit és lelépett. A tanárnő igazán régies lehet, simán átküldhette volna de ő neki feltétlen egy papír cetlin kellett átadnia...mondjuk ennek is meg volt a maga varázsa.

Ahogy mondtam is hazaértem után egyből a konyhába vezetett az utam és pótoltam az elmaradt étkezéseket amiket rendszerint elmulasztottam. Erik ilyenkor nyögné be, hogy milyen vézna vagyok ja ő meg egy vágnivalódisznó de azért szeretem. Miután elmerengtem ezen összehánytam a kosár cuccomat és a szomszédba is átmásztam a labdámért ami tegnap "véletlenül" átpattant. Nem tehetek róla a kosárlabdák már csak ilyenek és nem mellesleg Rosa néni ki nem állhatja, hogy minden lasztim nála köt ki úgyhogy néha jó idegesíteni ezzel az öreglányt. Ahogy mindent összeszedtem indultam is a tanci nénimhez aki minden bizonnyal már várt nagyon, mert idegesen toporgott az ajtóban.

- Késtél!
- Tudja én nem késtem hanem csak siet az idő, de ha már etikett önnek is jó napot kedves tanárnő ismét - mosolyogtam rá pofátlanul. Hamar véget fog érni ez a korrepetálás, ha nem köti fel a gatyáját.
- Neked is szia Emily.
- Így már sokkal jobb remélem a barátja nem bánja, ha önnél időzöm.
- Nem időzöl itt hanem tanulni fogsz másrészt meg egyértelműen nem bánja.
- Aztán nehogy féltékeny legyen.

Ezzel be is engedtem magamat a házba ami elég hatalmas volt meg kell hagyni ennyire jól megy ez a tanári állás vagy, mi? A legészrevehetőbb dolog a hófehér ülőgarnitúrán az éjfél fekete cicus volt akivel pár percet szemeztem ami a tanárnőnek is időközben feltűnt.

- Allergiás vagy a macskákra talán?
- Nem.
- Hát akkor meg miért nézed ennyire?
- Csak tudja kíváncsiságból na meg persze, hogy ne kelljen előbb tanulni.
- Egy idióta vagy!
- Hm...lehet ezért vagyok itt, bár én szívesen lennék itt más miatt is.
- Mégpedig?
- Tudja az maga nagyon jól - kacsintottam egyet és fél méterrel a macska mellett helyezkedtem el - Kezdhetjük vagy még várnom kell?
- Szóval történelem, ugye? Honnantól nem érted?
- Mondjuk úgy az elejétől.
- Konkrétabban?
- Mondjon valami témát és akkor meglátja.
- Na jó...középkor?

Egy ideig se kép se hang nem volt ültünk csendben és próbáltam szugerálni a nőt de nem zavartatta magát ez ügyben.

- Az egy jó dolog.
- Fogalmam sincs, oké? Azt sem értem, hogy mi a francért vagyok még itt, ha nem is tudok semmit.
- Egyszerű a válasz pont ezért.
- Fhuu ez hosszú lesz.

Végül sikerült rábírnia, hogy valamicskét tanuljak is de 2 óra koncentrálás után kidőltem. Elfeküdtem a kanapén és bátorkodtam a macskával haverkodni aki ezt úgy viszonozta, hogy dorombolt egyet és megkarmolt.

- Vigyázz vele nem szereti a vendégeket - mosolyogta el magát Diána aki épp pakolászott.
- Jókor szól.
- Ne duzzogj, mert én szóltam.
- Ja maga megmondta, hogy ne kezdjek ki a kis döggel csak rossz volt az időzítése.
- Lehetséges.
-  Mennem kéne, tudja?
- Edzésre tán?
- Maga egy igazi Sherlock.
- Oda a focipályához mész?
- Mondja csak ön milyen sportot űzne 180 centisen?
- Nem értem, hogy mi kifogásolhatná a focit.
- Mondjuk sok minden de nem focizom hanem kosarazom és szimplán csak szeretek kijárni a pályához ez a titka az egésznek.
- Értem hát akkor utadra engedlek.
- Nagyon köszönöm, holnap órán tala?
- Emily!
- Igen tanci néni, mi a probléma rossz nyelvtani sorrendbe raktam a szavakat vagy mi?
- A holnapi órán találkozunk így lenne illendő és hagyd abba a tanci nénizést a tanárnő bőven megteszi.
- Á, szóval csak a stílusommal volt baj értem hát akkor bocsásson meg tanárnő én most távozok eme kis szerény otthonából, köszönöm, hogy fogadott és akkor holnap találkozunk.
- Hogy te egy mennyire pofátlan dög vagy...
- Tudom de most már tényleg mennem kell nem akarok elkésni, viszlát!
- Vigyázz magadra, szia!

Ennek hallatán még egy mosolyt elejtettem útközben és futottam edzésre. Ahol átöltöztem és mentem pattogtatni. Nem mondom, hogy teljesen kikapcsolt, mert folyamatos koncentrációt igényelt két férfi edző mellett főleg, ha az egyiküknek igen hamar véget ért a türelme. Egyrészről ez jó volt, mert fegyelem nélkül a ziccert nem lehetett megtanulni és a dobásokat is folyamatosan pontosítani kellett nem volt elég, ha csont nélkül némi szerencsével belerepül a gyűrűbe másrészről mire a sok gyakorlat végére értünk mindenki szétesett és ez a játéknál is látszódott. Mindenkinek egy-egy jó megmozdulása volt de többet nem tudtunk nyújtani már a lepattanóért is alig futottunk de néha a szükség nagy úr mivel, ha a játék nem pörög büntetést kapunk egyből. A játék végénél volt egy úgy nevezett "legyes" játék ami abból állt, hogy a két tenyeredet összefogtad mintha benne lenne egy légy és az edző dobta a labdát, ha mégse te meg szétnyitottad a kezedet kiestél. Vasidegzet kellett hozzá de ez volt a kedvenc játékom és az a vasidegzet valahol ott bujkált bennem, mert nem az elsők között estem ki általában. Az edzésnek amint vége lett hazamentem és egyből lezuhanyoztam és bevágtam magamat az ágyba, hogy holnap újult erővel tudjam idegesíteni a drága tanárnőmet.