Jemma Clark életének határozott elképzeléseit édesanyja halála fenekestül felforgatta.Mentális sebeit gyógyítgatva tölti mindennapjait,próbál kiutat találni a sötétségből,ám az Életnek más tervei vannak.
A nő alig pár óra alatt az Alvilág legrettege...
-Elbasztam! Mindent kurvára elbasztam!-sétálok körbe körbe az irodámban ,miközben Nathaniel az egyik bizalmasom a fejét csóválva figyel.-Ott van mellettem a nap huszonnégy órájában és nem érhetek hozzá!
-Dylan ,ez a nő a feleséged! Azt teszel vele amit akarsz. A báyádnak is behódolt a szőke pipi-Nate beletúr kávészínű hajába és továbbra is értetlenül néz
-De ....én nem akarom bántani...többé nem..-kikötöm a nyakkendőm,egyre jobban melegem van
-Te meg vagy huzatva Sparks?! Az istenit is nem lehet gyenge pontod! Az a nő elveszi a józan eszed,haver!-igaza van ,túlságosan is. Az Alvilágban élek.
-Anthony a bizalmasává tette,Melodyt! Annak a nőnek talán mocskosabb a keze ,mint a bátyámé!-töltök egy pohár Brandyt,majd egy húzásra kiiszom a pohár tartalmát. Az alkohol végig égeti a nyelőcsövem,de nyugodtságot ad.
-Dylan ,a múlt nem ismétli önmagát! Csinálj magaddal valamit vagy ugyanúgy jársz ,mint évekkel ezelőtt. Őt is szeretted,aztán tessék mi lett belőle.
- Ő elárult. Elárult engem. A hátam mögött átbaszott. Végig játszott velem,Nathaniel.
-És ezt úgy kell megoldani,hogy egy férjes asszonyt kúrogatsz !
-Ha azért vagy itt,mert hegyi beszédet akarsz tartani,akkor húzz a faszba!
-Amiért jöttem,az veszélyt jelent rád és a gerlicédre is. Vladimir Ivanov tud a feleségedről és apád haláláról.-kezeim ökölbe szorulnak és rávágok az asztalra.
-Hogyan?
-Foggalmam sincs. Lehet besúgó.-elönt a düh. Nagyon megfogja bánni aki ellenem szegődik.
-Nate,küldj biztonságiakat a ház köré. Én elintézem Jemmat.
𝙹𝚎𝚖𝚖𝚊 𝙲𝚕𝚊𝚛𝚔
Dylan hatalmas hévvel nyitja ki a bejárati ajtót,tekintete pedig rögtön enyémbe fúródik. A szemében átfut egy érzés amit az ő hideg zöld szemeiben még nem láttam.
A rémület
Csak egy pillanat volt,de tudtam,hogy valami nincs rendben. Baj van.
-Jemma,pakold össze a ruháid és fél óra múlva az autónál várlak!-megijedtem. Őszíntén féltem. Féltem ,hogy mi az amitől még Dylan is meg akar óvni.
Gyorsan dobáltam a sporttáskámba a holmiaim,majd Trevor kíséretében lementünk az Audihoz. Nem akartam elmenni. Csak most kaptam állást és még mindig szokom ezt az életet.
-Hová megyünk?-kérdeztem,miután beültem. Trevor a háznál maradt és állandóan telefonált.
-Vidékre. A bátyámnak van ott egy nyaralója-semmit sem értettem,de már megtanultam,mikor Dylan ideges inkább csendben maradok.
A férjem hirtelen gyorsított a sebességen és hallottam ahogy halkan szitkozódik. Hátra néztem és megpillantottam egy fekete Range Rovert a nyomunkban. A sofőr mindig akkor váltott sávot amikor Dylan. Lehúzta az autót egy elágazásnál és egy földútra értünk. Hatalmas dörrenést hallottam,majd a kocsi lassulni kezdett.
-A francba! Jemma,akármi van te innen el nem mozdulsz,megértetted?!- éreztem,hogy könnyek szöknek a szemembe ,de csak bólogattam.-Ígérem ,nem lesz semmi baj
Az autó lassult,míg végül meg nem állt. Dylan kiszedte a kesztyű tartóból a pisztolyát. Pont ekkor fékezett le kicsivel mögöttünk a fekete jármű. Fekete hajú ,negyvenes férfi szállt ki,két másik társával. Csendben figyeltem.
-Sparks! Rég találkoztunk!-kezdett bele a férfi. Dylan kihúzta magát és támadásra készen állt.
-Jamal! Mit akarsz?-férjem szeme egyre sötétebb lett,én pedig egyre jobban sírtam.
-Hol van a nő Sparks?!- gúnyosan elvigyorodik,majd elindul az autó felé. Folynak a könnyeim,ez olyan,mint egy rossz álom. Mindjárt felébredek.
-Hagyd őt békén! Engem akarsz nem?!
-Változnak a dolgok! A nőd kell! Hagy játszak vele egy kicsit!-Dylan megindul az autónk felé,de a két idegen pasas lefogja ezzel pedig a figyelmét terelték.
Jamal lépteit egyre közelebb hallom.
-Tudom,hogy itt vagy kicsike!- kinyitja a kocsiajtót,majd gyilkos tekintettel pásztázza arcom. A karomnál fogva ránt ki. A kezeimet hátra szorítja ezzel harcképtelenné tesz. Kapálózok és rángatom a kezeim,de ezzel csak azt értem el,hogy kirántott egy fegyvert a zsebéből majd a tarkómhoz szegezte.
Kerestem Dylan szemeit. A megnyugvást ,hogy megoldjuk,minden rendben lesz. Mikor meglátott megállt a mozdulatban és mint egy sóbálvány figyelte,mit tesz Jamal.
-Őt engedd el te szemét! Nem csinált semmit!
- Csak nem fontos a vörös?!- vigyorog Jamal,majd megpofoz a fegyverrel. Érzem a vért a számban,ami keveredik sós könnycseppjeimmel.
-Jamal,már rég megkaptad amit akartál! Mi a faszt akarsz még?!
-Sabrinat nem tudod vissza adni te féreg! Most megtudod,milyen elveszíteni a nőt akit szeretsz!-rettegek. Félek. Muszáj tennem valamit. Nem lőhet le.Mikor élesíti a fegyvert,hirtelen fordulok meg,hogy kiüssem a kezéből a fegyvert,de már késő.
A bíborvörös vér szétterül a hasamon. Dylan rohan felém,miután Jamal menekülőre fogta.
-Dylan ,kérlek segíts!
Folytatása következik...
Ops! Esta imagem não segue nossas diretrizes de conteúdo. Para continuar a publicação, tente removê-la ou carregar outra.
