Szépen sütött nap, Párizs utcái, csak ragyogtak a fényekben. Marinette éppen az iskolába szétváltva, a legjobb barátnőjével, Alya-val és Tikkivel, aki egy táskályában falatozott, egy frissen készített macaronból.
Alya: Láttad tegnap este Katicát és Feketemacskát a tv-ben? Annyira király volt!
Marinette: Hát, hozne láttam volna -majd nagyot ásított-
Alya: Hát? Miért vagy ilyen sápadt? Csak nem vagy beteg?
Marinette: Nem, nem, csak ... hosszú éjszakám volt. Egész este apunak segítettem kitakarítani a pékséget, és csak egy órát tudtam aludni. Ha nem lenne lehetetlen, egész nap aludnék.
Alya: Álmodozni lehet Marinette. Ha már álmodozás, miért nem mondod el, mit álmodtál azalatt az egy óra alatt?
Marinette: Lássuk csak ... benne volt Adrien, én, te. Adrien megkérte a kezem, és te összeadtál minket. Ahj, annyira szép volt. Lett húsz gyerekünk, tíz fiú, tíz lány.
Alya: Jézusom.
Miután beértek, különös meglepetés fogadta őket. Sabrina ott írva lépcső előtt, törött szemüveggel. Körülötte voltak egy többiek, többek között Chloe, és Layla is, akik azt látják, hogy megpukkadtak a nevetéstől. A tömegben volt még Adrien, Nino, Juleka, Rose, és Alix.
Marinette: Hát itt meg mi történt? Miért sír Sabrina?
Layla: Mi közöd van hozzá?
Marinette: Ugyanannyi közöm van hozzá, menta neked.
Alya: MIÉRT SÍR SABRINA, CSAK AZT MONDJÁTOK MEG!
Chloe: Nem tetszett neki egy rendszert, és az eltörtem azt jelenti, hogy egy nyomi szemüvegét. Igaz Lyla?
Lyla: Igazad van.
Adrien: Akkor sem kellett volna ezt csinálnod.
A sírásra kijött az igazgató van.
Igazgató: Mi történt itt? Mi ez a kiabálás?
Layla: Marinette és Alya megverték szegény Sabrinát, és a legtöbb megprróbálják ránk kenni. Igaz Chloe? -majd rákacsintott Chloe-ra.
Chloe: I-igen igazgatóúr. Marinette még meg fenyegetett, hogy ha elmondjuk, akkor kirúgat egy suliból.
