dance in the rain|jikook

15.rész

-Szeretnék mutatni neked valamit! - ragadta meg Jimin a kezem majd az üres táncterembe rángatott .
  Az utolsó órának is vége volt, már mindenki haza ment, csak néhány diák lézengett az iskola udvarán, mikor Jimin se szó se beszéd elkapott, és a tánc terembe rángatott.
-Tudod, - mondta lelkesen, míg zsebéből elő vette telefonját és valamit keresett rajta- ihletett kaptam a dalunkra. Folyton magam elé képzeltelek, ahogy kint állsz az esőben és hófehérbe öltözve táncolsz a zenére, közben az ázott ruhán keresztül átsejlik tökéletesen kidolgozott tested.
   Úristen , tényleg ilyeneket fantáziál rólam? Mosolyognom kellett ahogy ez eszembe jutott.
-Szóval... - Nézett rám, majd a telefonom felé intett. - Szeretném ha majd az őszinte véleményed mondanád el, akármi is legyen az!
  Bólintottam majd el indítottam a zenét,Jimin pedig a zene ütemére lágyan ringatózni kezdett.
   A számat is el tátottam a csodálattól, ahogy Jimin eggyé vált a dallal.
  A Dalunkkal!
   Ha eddig nem lettem volna szerelmes, akkor most kétség sem fér hozzá, hogy biztosan bele estem volna.
Ahogy véget ért a dal kérdőn nézett rám, én pedig még mindig meg babonázva néztem bele Jimin gyönyörű szemeibe, szinte belevesztem a mélybarna tekintetekbe.
-Ez... egyszerűen... nem találok rá szavakat... én... imádtam minden egyes mozzanatát.
Szorosan elé léptem, kezemet arcára helyeztem.
-Gyönyörű volt. Gyönyörű vagy Jimin. Szeretlek! - Suttogtam ajkaira, majd forró csókkal tapadtam rá.
-Én is szeretlek - Mondta mikor el váltak ajkaink egymástól. - Tudod, az ugrott be, hogy ha meg kellene halnom, úgy akarok meg halni, hogy Te ezt táncolod nekem az esőben, hófehérben.
-Nem tudom miért gondolsz ilyenekre, de biztosan nagyon szexin fogok kinézni nyolcvanakárhány éves szottyadt vénemberként, ahogy vonaglom az esőben. - nevettem fel.
   Erre már Jimin is elnevette magát, amitől szemei szinte eltűntek, én pedig boldogan kaptam őt karjaimba, majd újra ajkaira tapadtam.
-Meg szeretném tanulni! - Mondtam mélyen a szemébe nézve. - Egy nap majd el táncolom neked, mondjuk az esküvőnk napján.
-Tessék? Tudod, hogy az egyneműek közötti házasság itt nincs engedélyezve.
-Attól még elvehetlek, még ha nem is papírforma szerint. Isten színe előtt!
  Nem tudom mi üthetett belém, de valahogy elvesztettem a fejem ha velem volt. Akartam őt, mindennél jobban. Csak magamnak akartam őt, azt akartam hogy egy életre az enyém legyen.
-Bolond vagy! - Nevetett Jimin, majd elengedett.
-Gyere - mondta-mutatok néhány mozdulatot.
-Jó, de előtte táncold el még egyszer, fel akarom magamnak venni!
  Nevetve rázta meg a fejét, de eleget tett kérésemnek. Táncolt, én pedig felvettem a telefonomra. Így legalább egyedül is gyakorolhatok.
  Neki kezdtünk gyakorolni és teljesen bele merültünk.
   Majdnem hét óra volt már mikor a gondnok benyitott a terembe, jelezve hogy hamarosan bezárják az iskolát, így kelletlenül ugyan de haza indultunk.
  Nem volt kedvünk buszozni, így kézenfogva sétáltunk Jiminék házáig, ahol néhány forró csók után szét váltunk.
  Haza érve egyből a szobámba mentem, elő kaptam a telefonom, majd végig néztem Jimin táncát.
Többször egymás után.

A hetünk végül azzal telt el, hogy minden nap tanítás után bent maradtunk a táncteremben és amíg a gondnok meg nem jelent a táncot gyakoroltuk.
  Hoseok nézőként asszisztált, meg értette hogy ez csak kettőnk dala és tánca. Nem sértődött meg amiért Jimin ki jelentette neki, hogy erről senki nem tudhat.
  Külső szemlélőként sokat segített a mozdulatok finomításában, így hétvégére már tökéletes szinkronban mozogtunk a zene hullámain.
  Hoseok el volt ájulva, mi pedig szerelmesek voltunk és mérhetetlenül boldogok.
  Taehyung-ak is elszóltam magam a táncról, így meg kellett neki mutatnom.
  Úgy gondolta, hogy minden mozdulatból csak úgy árad a szerelem és az erotika.
  Igazat kellett adnom neki
   Sokat beszélgettünk vele a Jiminnel való kapcsolatomról. Örültem amiért bíztatott.
  És már alig vártam hogy leteljen az egy év és végre haza jöjjön, hogy személyesen is be mutathassam neki az én drága és egyetlen Mochimat!