✅Angyali Érintés [Mark Tuan FF]✅

10.

-Nem hagyhatsz itt... Azt ígérted mindig itt leszel velem! - kiabált kétségbeesetten Jackson miközben Mark után futott.
-De hát mindig itt leszek - helyezte a kezét Mark a másik angyal mellkasára. - Soha nem hagylak el igazán, ezt te is tudod.
-De nem leszel többé itt... - suttogta sírástól elcsukló hangon Jackson majd kapkodva letörölte a könnyeit. - Fizikálisan. Hiába gondolok rád bármennyit többet nem hajtod ölembe a fejed mikor tele van gondokkal. Nem cukkolod Yugyeomot azzal, hogy titokban szerelmes belém... Nem kapsz többet fel a hátadra mikor megfáradok - zokogott egyre hangosabban és megtörten a szőke angyal. - Miért cipeltél állandóan a karjaidban mint egy gyereket? Az ég szerelmére tudok repülni... - Mark mosolyogva végig simított barátja arcán.
-Mert nem a testednek volt szüksége az érintésemre hanem a lelkednek.

-Nem akarlak elveszíteni... Szükségem van rád! - emelte könnyes tekintetét Markra a másik angyal amitől a fekete hajú úgy érezte menten megszakad a szíve.
-Talán lehetséges, hogy hozzád kerülök és te leszel az őrzőm.
-Nem akarok az őrződ lenni - biggyesztette le az ajkait a szőke hajú. - A testvéred akarok lenni az idők végezetéig. Úgy ahogy eddig is...
-Mindannyian tudtuk, hogy egyszer eljön ez a nap... - húzta keserű mosolyra az ajkait Mark majd a másik angyal homlokának döntötte a sajátját és karjaival erősen ölelte Jacksont.
-Tudtuk, igen... De miért ilyen hamar? - suttogta csüggedten Jackson. - Önző vagyok tudom de kérlek még egy napot maradj velem. Csak még egyszer hajtsd a fejed az ölembe, csak még egyszer szívd Gyeomie vérét velem. Kérlek csak még egyszer végy a karjaidba míg a hajnal nem talál ránk...

Az egyetlen amit tehetek ebben a kertben, ebben a világban, hogy olyan gyönyörű virágokat ültetek mint te vagy és, hogy úgy lélegzem mint az énem akit te ismertél...

A szőke angyal csüggedten nézett Markra. Tudta, hogy hiába áltatja őt a fiú mindenféle hangzatos dologgal ezen a napon elvesztette őt és vele együtt lénye egyik darabját is. Angyalból bármikor lehet ember de emberből soha nem lehet angyal. Angyalnak születni kell míg emberré bármikor válhatunk így hát ha egy mennyei lény lemond létéről a Mennyország kapui örökké bezárulnak előtte. Mark olyan szorosan ölelte magához hosszú percekig Jacksont amennyire csak tudta és amikor elengedte döbbenten túrt ujjaival a fiú már barna tincsei közé.
-Annyira sajnálom... - suttogta könnyes szemmel Mark majd lassú léptekkel hátrálni kezdett Jacksontól és egy határozott mozdulattal letépte a saját szárnyait. Egy darabig szótlanul nézte vérétől ázott tenyerét majd mosolyt erőltetve az arcára Jackson könnyes szemeibe nézett.

-Kérlek soha ne felejts el hyung!

-Hogyan is felejthetnélek mikor te voltál a legjobb dolog az itt létem alatt...? De fel kell nőnöd és megtanulni boldogulni nélkülem. Nem vagy már gyermek Jackson.

-Ha a felnövés egyenlő az elvesztéseddel akkor inkább örökké gyerek akarok maradni...

Alig várom, hogy újra találkozzunk és, hogy a szemedbe nézve elmondhassam, hogy mennyire hiányoztál. Úgy érzem magam mintha az esőben táncolnék egyedül miközben körülvesznek az emlékek...