Találkozásunk Napja||Finn Wolfhard fanfaction ✔︎

14.

(A borítóképen található fiú Noah)

Egy mosoly kúszott az arcomra és neki is.
-Nem sűrűn mentek meg ilyen szép lányokat 18 éves fiúktól. Szóval te vagy az egyik. Jaj.... Hoppá eltévesztettem. Te vagy a legszebb és egyetlen akit eddig megmentettem. - kacsintott rám én pedig elpirultam.
-Minden szép lánynak ezt mondod?-kérdeztem és felnevettem. Kedves srác.
-Uppá most megfogtál.-tartott egy szünetet- Amúgy nem. Még nem igazán mondtam senkinek. Főleg nem ilyen gyönyörű lánynak.-vette komolyra a dolgot. Ezek szerint nem hazudik. És ezt megbecsülöm. Összekulcsoltuk kezeinjet(csak barátilag) és tovább sétáltunk a tábortűz felé. Odafelé egész végig beszélgettünk mindenfélékről. Mikor odaértünk magához húzott és megölelt. Visszaöleltem és magamba szívtam illatát. Mikor eltávolodtunk megpuszilta az arcomat hosszan. Erre elpirultam.
-Na mentem szia! Majd még beszélünk? - kérdezte
-Mindenképp-intettem egyet és a saját csapatomhoz mentem. Leültem Finn és Ellie közé.
-Ki volt az a helyes pasi aki megpuszilt??-kérdezte El.

~Finn szemszöge~

-Ki volt az a helyes pasi aki megpuszilt??-kérdezte El Emily-től.
-Ja ő. Noah. Megmentett.-mi?mégis mitől. Basszus miért nem figyeltem őt. Én menthettem volna meg és nem egy másik fiú.
-Mégis mitől mentett meg?-kérdezte megint Ellie. Én csak tovább hallgatóztam feltűnés nélkül.
-Pár 18 éves hülyegyerekbe ütköztem akik elkezdtek tapizni és ő kiszabadított onnan.-MIII???Mi a jó istenért nem voltam ott neki segíteni. Most annyira szégyellem magam.
-Úristen, de jól vagy?-tovább kérdezősködik Ellie. Erre már nem tudott semmit mondani mivel elkezdődött a tábortűz. Egy nő jött be a kör közepébe és integetni kezdett.
-Sziasztok táborlakók! Én Mrs. Barber vagyok. Köszöntöm a régieket is és az újakat is. Most egy bemutatkozás fog kezdődni. Sorba megyünk körbe. Elég a neveteket mondani mivel a többit ha valaki szimpi megkérdezed, összeismerkedsz vele. De kezdjük, legyen első a fiam és sorba megyünk.
-Sziasztok én Noah Barber vagyok.-mondta az a fiú aki "megmentette" Emilyt, de közben végig őt nézte és mosolygott. Emilyre tekintettem aki elpirult és úgyszint mosolygott.

A mi csapatunkhoz ért a sor.
-Sziasztok én Ellie Uris vagyok.
-Helló. Én Jack Dylan Grazer.
-Én Finn Wolfhard vagyok.
-Én pedig Emily Holland.

-Rendben gyerekek. Őrülök, hogy megismerhettelek titeket. Sütögessetek és barátkozzatok tovább! Sziasztook!!!-indult el
-Viszlát!-mondta kórusban az egész tábor.

~Emily szemszöge~

Még beszélgettünk pár órát. Én persze egyedül voltam. Jack egy csapat lánnyal flörtölt, Ellie egy lánnyal veszekszett és Finn......
F-Finn, ő egy lánnyal smárol. Szuper jó. Könnyek kezdtek kipotyogni a szememből. Nem bírtam visszatartani. Felálltam és berohantam az erdőbe. Ott bent kicsivel hidegebb volt mint a tábortűznél így egy rövidújjúba nem is csodálkozom, hogy este 22:00 órakkor fázok. Találtam a tábortól 10 percre egy tavat és előtte egy mólót. Kimentem a végére és leültem. A tóban tükröződött a hold fénye. Újra záporozni kezdtek a könnyeim. Annyira hülye vagyok.

Pár perc múlva valaki rámterítette a szvetterjét.
-Hideg van nem gondolod? - a hangjáról tudtam, hogy Noah az. Gyorsaj letöröltem a könnyeimet és ránéztem.
-Honnan tudtad, hogy itt vagyok?-leült mellém.
-Csak tippeltem, de amúgy miért vagy itt?-belenézett a szemembe.
-Az mindegy.
-Oké. Sírtál?-magafelé fordított és felemelt az államnál fogva.
-Nem. Talán.*sóhajtás*.Igen.-rámmosolygott és az ajkaimat nézte. Annyira helyes, őszinte, megértő, kedves, törődő és ellenállhatatlan. Talán iránta is úgy érzek mint Finn iránt. Egyik kezével megfogta a derekam a másikkal pedig a nyakam és egy hirtelen mozdulattal magához rántott és megcsókolt. Abban a pillanatban már nem fáztam mert átterjedt bennem a melegség. A puha ajkai falták az enyémet. Nem akartam, hogy vége legyen. A nyelve lassan áthaladt az én számba. Én a kezemmel a nyakát öleltem körül. Olyan kellemes volt. A pillangók is felébredtek a hasamban.

Mikor elhúzódott lemoshatatlan mosoly került az arcomra. Felállt és a kezét nyújtotta. Megfogtam és felálltam. Összekulcsoltuk és mentünk vissza a táborba. Egészen a szobámig felkísért. Elkezdtem a kulcsomat keresni, de sehol sem találtam. Így bekopogtunk. Finn nyitott ajtót. Rám nézett, majd Noah-ra. Alaposan végigmérte.
-Hol voltál ennyi ideig? Már rég itt kellett volna lenned.-mondta kicsit dühösen.
-Ki vagy te? Az anyám, hogy bekell neked mindenről számolnom hol vagyok?-merdtem rá gyilkos szemeket.
-Mi van vele?-kérdezte felemelt hangon.
- Ezt én is kérdezhetném tőled.-Noahra néztem aki gondolom kínosan érezte magát így Finn előtt megcsókoltam és Finn vállának direkt neki mentem, úgy mentem a szobába.

Ellie táskájához mentem és drog után kutakodtam. Tudom, hogy nem jó ötlet, de most kívánom pedig még sosem próbáltam. Ezaz! Találtam. Por formájában volt egy zacskóban. Mellette volt egy üvegcső amivel fel kell szívni, azt is elvittem.
-Mit csinálsz?-állt elém Finn. Lenézett rám én meg fel rá. Szemében most düht láttam és most nem csillogott úgy mint szokott. Hátam mögé raktam a drogot, hogy ne lássa.
-Mit rejtegetsz?
-S-semmit.-dadogtam
-Mutasd!-parancsolt rám.
-Nem.-mondtam határozottan. Erre lefogott, megfordított és kivette a kezemből. Végigmérte és rámnézett.
-MIT KÉPZELTÉL? HOGY DROGBA FOLYTOD A BÁNATOD AMI NEM TUDOM MITŐL VAN?!?! GONDOLKOZZ MÁR!-itt kitört belőlem az erős sírás. Most Finn olyan volt mint az apám. Ordított velem. Félrelöktem az előttem álló Finn-t és bezárkóztam a fürdőszobába. Lerogytam a földre és csak sírtam. Kint hallottam, hogy mindent össze-vissza dobál és káromkodik. Egyszer csak abbamaradt. Odamentem az ajtóhoz és óvatosan kinéztem. Finn a földön összerogyva ül és a lábát fogja. Majd megláttam valami vöröset. Vérzik a lába. Kiszaladtam hozzá, legugoltam mellé és elvettem a kezét onnan. Kegvágta a lábát valamivel. Aztán megláttam a törött vázát. Kérdően rámnézett. Segítettem neki felálni és a fürdőszobába kísértem. Leültettem a wcre és az elsősegély dobozt vettem elő. Legugoltam elé és a fertőtleníteni kezdtem a sebet. Néha felszisszent, de kibírta. Amikor már tiszta volt, bekötöttem. Felálltam és már indultam is volna ki és 2 napig ignorálni őt, de megfogott és visszarántott magához közel. Megakart csókolni, de én gyorsan elhúzódtam.
-Mi a franc Finn?!?-kérdeztem ő pedig furcsán nézett rám.

Innentől figyelmeztetek mindenkit, hogy ha nem bírja a felnőt tartalmat ne olvassa tovább!!!

-Van barátnőd nekem meg van barátom. Miért akartál megcsókolni??
-Mert egyikünk se szereti igazán őket. Higgy nekem. Nem szereted igazán őt.-megfogta a két kezemet és elém állt. Összekulcsolt mintkettő kezünket és úgy álltunk.
-É-én nem tudom már kit szeretek. - bizonytalanodtam el. Finn felemelte az államat és a szemembe nézett.
-Én tudom.- mondta és lágyan megcsókolt. Nem húzódtam el, mert kellemes volt. Én kezdeményeztem az igazi csókot és átvittem a nyelvem az ő szájába. Csókunkba belemosolygott. Én végig komolyan vettem. Csak faltam őt. Felvett és a mosdóra ültetett,csókunkat meg nem szakítva. Levette a pólóját. Amígy a cipőjét vettel le addig végig mértem sexy felsőtestét és mosolyogtam. Visszatért hozzám. Levette a fölsőmet szóval csak egy melltartóba voltam felülről. A nyakamat kezdte el csókolni és szívogatni. Gyenge nyögéseket hagyott el a szám amit ő mosollyal díjazott. Nyakamat csókolgatva a meltartóm kapcsát kezdte el kicsatolni. Én addig az övét csatoltam ki. Lehúztam a gatyáját és már csak egy boxerben állt előttem. Már bőven állt neki. Mire végeztem már meztelen felsőtestel voltam. Megcsókolt és a melleimet markolta meg. Levette a  boxert ami rajta volt. Méretes volt neki. Végigmértem amit ő is észrevett.
-Tetszik mi?-bólogattam egyet majd megcsókoltam.

Na srácok innen nem írom tovább mert az már nagyon, de nagyon nem lenne családbarát.👀😬Szóval ja. Ha tetszett 🌟+💬. Köszönöm!!! ❤️