Október 23.
Más év, ugyan az a nap.
Szélcsengő zengése csapta meg fülem, mire automatikusan motyogtam el a szokásos köszöntő mondataim, s kérdeztem mit adhatok.
Nem néztem fel, egy szempillantást sem vetettem a vevőre.
Ami talán életem legnagyobb hibája is lehetett volna.
-Egy fehér, citromos tortát szeretnék.
Angyali, dallamként zúgó hang, mi mézként olvadozik fülkagylóimhoz elérve, s szívem kihagyott üteme után az intenzív dobogásba kezdett míg tekintetem lassan vezettem fel rád.
YOU ARE READING
𝙼𝚘𝚜𝚘𝚕𝚢𝚘𝚍𝚛𝚊 𝚟á𝚐𝚢𝚘𝚖
Short Story„𝘌𝘨𝘺 𝘮𝘰𝘴𝘰𝘭𝘺 𝘰𝘭𝘺𝘢𝘯 𝘷𝘰𝘭𝘵 '𝘮𝘪𝘳ő𝘭 ó𝘥á𝘬𝘢𝘵 𝘻𝘦𝘯𝘨𝘵𝘦𝘬, 𝘴 𝘮𝘪𝘯𝘥𝘦𝘯𝘬𝘪 𝘭á𝘵𝘯𝘪 𝘢𝘬𝘢𝘳𝘵𝘢. 𝘋𝘦 𝘦𝘨𝘺 𝘰𝘭𝘺𝘢𝘯 𝘷𝘪𝘭á𝘨𝘣𝘢𝘯 é𝘭𝘵ü𝘯𝘬 𝘢𝘩𝘰𝘭 𝘦𝘻 𝘤𝘴𝘢𝘬 𝘭𝘦𝘨𝘦𝘯𝘥𝘢 𝘭𝘦𝘩𝘦𝘵𝘦𝘵𝘵. 𝘔𝘪𝘯𝘥𝘦𝘯𝘬𝘪 𝘢�...
