Holnap

185 8 1
                                    

- Mi lenne ha kimennénk levegőzni? - Kérdezte Draco.

- Hideg van. - Vontam fel a szemöldököm.

- Várj itt.

Draco hamar visszaért és hozott két pulcsit.

- Tessék, ezt vedd fel, ez a vastagabbig.

Oda adta a pulcsit majd beleszagoltam.

- Imádom... - Jött ki a szó a számon.

- Mi?

- Az illat... - Újra beleszagoltam majd felvettem.

- Jaa, értem. - Nevette el magát majd ő is felvette a pulcsit majd kimentünk és leültünk a még megmaradt fűbe.

- Mi lenne ha most te mesélnél magadról, Em?

- Muszáj? - nevettem el magam kínosan.

- Muszáj! - Mosolygott rám.

- Jól van. Kiskoromban mindig Ronnal aludtam ameddig el nem jutottam a 3. évemhez a Roxfortban. Anyám mindig gondoskodott arról ,hogy minden rendben legyen velem, persze a többiekkel is. Aztán... megismertelek téged... és.. most itt vagyunk... - Mosolyogtam Dracora aki a hajamat piszkálta.

- Anyukád büszke rád.

- Miért is?

- Mert ilyen gyönyörű lánya van, Emma Weasley! - Adott egy nyálas puszit az arcomra.
Amivel elérte ,hogy megint vörös legyen az arcom. - Imádom ,hogy semmit nem csinálok és vörös arcod lesz, mondtam már? - Nevette el magát a fiú.

- Ne csináld ezt! - Csaptam meg a vállát. - Amúgy... ha te kijártad az iskolát.. mihez kezdesz?

Erre a hajam birizgálását abba hagyta.

- Először is ... elvennén ezt a gyönyörű lányt, új életet kezdenék vele... lenne egy csoda szép fiúnk, olyan helyes lenne mint én és egy nagy nőcsábász lenne, mint ÉN! - Egy elégedett mosoly jelent meg az arcán , ekkor megcsaptam a vállát. - Hé! Na ! Jól van, megérdemeltem! - nevetett. - Aztán minden időt veled töltenék.

- Nagyon aranyos vagy! - Adtam egy puszit a szájára amikor..

- Khm.... - mi oldalra néztünk és ott volt Draco anyja és apja. - Gyertek be..

‐--

- Készüljetek fel a holnapra akkor... - Forgatta meg a szemét Lucius majd elküldött minket a szobánkba.

- Szerinted mit érthetett azalatt ,hogy készüljünk fel?
- Nem tudom.. inkább aludjunk, holnap kiderül...

Lefeküdtünk az ágyba vagyis csak Draco, a fiú olyan közel húzodt magához amennyire csak tudott, én a fejemet a mellkasába temettem és hallgattam a szívverését.
Draco szinte "tartott" a keze közt és egy takaróval aludtunk el.

Hellish Love Where stories live. Discover now