Fᴜʀᴄsᴀ Sᴢᴇʀᴇʟᴇᴍ [Jɪᴋᴏᴏᴋ]《BEFEJEZETT》

26.🌹

-Anya, mért jó ez a film?- kérdeztem anyától, aki izgatottan nézte a filmet

-Tudod, fiam. Még én magam sem tudom, hogy ebben a filmben mi annyira jó.- nevetett egy kicsig kínosan, ami nekem is mosolyt csalt az arcomra

-Vajon most Jk mit csinálhat? Biztos alszik már, mert este 21:10 van. Nekem is aludnom kéne, mert holnap még iskola van. Fáradt vagyok, de közben pedig més sem. Mi lett velem?

-Baj van fiam?- kérdezte apa

-Tessék? Ja, dehogy apa. Csak egy kicsit el gondolkoztam.- néztem tovább a Tv-t

~1 hónappal később~

Az idő...mit ne mondjak, gyorsan kezdett el haladni. Minden napom éd hetem csak egy szempilantás volt, semmi több. Mint ha egyik nap, meg hét sem történt volna meg, csak az idő haldt volna olyan nagyon gyorsan. De most komolyan, nem viccelek.

De ezt most tegyük is félre. Szóval: ez alatt az egy hónap alatt, egy kicsit sok minden is történt...

Jungkook nagyon jól be illeszkedett az osztályba, akkor össze haverkodott Taemin-nel, segítettem neki a tanulásban, ő pedig nekem titokban az erőm rosszra használásában. Amit csak arra kellett használjak, hogy az osztályomban lévő lányokat meg mentsem egy pedofil fiú bandától. Azóta sem csestet engem az osztály, meg próbálom meg hálálni ezt a segítséget Jk-nek. Mert magamtól erre nem lettem volna képes.

Akkor...anyum meg hívta hozzánk egy vacsorára Jk-t, meg persze az apja is jött. A remek vacsora közben lett egy kicsike...hogy is mondjam...vita a apa és Mr. Jeon között. Amit anya nem tudott sehogy sem le állítani, Jk és én pedig nem bírtuk ezt. Azt hittük, hogy semmi baj nem lesz az elején, de nagyon naívak voltunk.
Mivel mindegyikünk be pánikolt, és el akartak szakítani konkrétan egymástól minket. Amit mi nem hagytunk, mert inkább ketten el szöktünk az erdő azon felére, ahol csak néhány vadász szokott meg fordulni. Azt is csak néha napján teszik meg.

Alakváltó szerelmem...khm, igen, bele szerettem Jk-be 1 hónap alatt. Még magam sem tudom, hogy hogyan, de nem bánom. Szóval: alakváltókánk talállt egy kis faházat, ahol meg fogjuk magunkat húzni pár napra, vagy hétre. Persze csak addig, amég az apáink nem békülnek ki egymással.

Most amúgy nálunk, az erdőben. Egy vihar van, ami nekem nagyon nem tetszik, mert nem szeretem a viharokat. Meg félek a villámtól éd ha nagyin nagyot csattan.

-Nem lesz baj Jiminie. Ez csak egy kis vihar.- simogatta meg bíztatóan a hátamat

-Ezt mondod te, mert nem félsz a viharoktól. De én viszont igen.- bútam hozzá közelebb

-Mellettem biztonságban vagy Jiminie. Még a vihar sem bánthat téged.

-Köszönöm Jungkook.  Amúgy..szerinted apáink megbékélnek majd, ha vissza megyünk?

-Meg kell ezt tenniük, mert ha nem teszeik meg. Akkor megint el megyek veled, persze cska után, hogy totokban el köszöntünk az anyáinktól.

-Anya...tényleg! Ő meg otthon van és ő sem tudja, hogy mi van velünk!!- estem egy kicsit pánikba és a telefonom után kezdtem el keresgélni. Egyből meg találltam a kellő késtüléket, bekapcsoltam fel oldottam a kódom és már a névjegyzéket is kezdtem el nézegetni

Ne haragudjatok rám, hogy ekkora nagy időugrás van benne. Cska nem volt ihlete...👉👈

Remélem azért nem haragszotok rám 🥺❤