Pt.21

328 23 3
                                    

*George*

Ültünk a repülőn újra, mit ne mondjak örültem neki, jah hogy nem. Mindegy amíg Dream ott volt mellettem addig minden rendben lesz.

*Karl*

Karl: Nah itt vagyunk Sapnap, menjünk be pakoljunk össze.

Sapnap: Akkor siessünk.

Be is mentünk de mielőtt elkezdtük volna rendeltünk valami kaját mert éhesek voltunk, igaz hogy nemrég ettünk, de borzasztóan megéheztünk. Meg is rendeltük a pizzát, fel óra múlva meg is jött, egy pillanat alatt el is fogyott. Hát mit ne mondjak nem számítottam rá hogy ennyi cuccom van m, soha nem tűnt ennyinek. De hogy ne unatkozzunk közbe beszélgetünk és zenét is hallgatunk. Nem hittem volna hogy ennyi ideig fog tartani, hulla fáradt voltam, de nem akartam hogy Sapnap egyedül pakoljon, szóval folytattam is. Már kezdett besötétedni.

Karl: Szerintem inkább aludjunk nálam.

Sapnap: Jah lehet jobb ötlet lenne, hulla fáradt vagyok.

Karl: Én is. Szóval jót tenne egy kis pihenés.

Le is feküdtünk aludni, hogy kipihenten ébredjünk majd fel.

*George*

Szokásomhoz hivően megint bealudtam, de mikor felkeltem láttam hogy Dream is alszik, szóval nem akartam zargatni, meg a felhők fölött voltunk, ezért felkeltenem se kell. Majd fel kel magától, és hozzá bújtam és közben úgy fordultam hogy ki lássák az ablakon szóval csak bámultam kifelé. Néztem ahogy jön fel a nap, nagyon szép volt. Ezért csináltam is egy közös fotót miközben Dream aludt mellettem. De persze nem raktam ki, mert nem akartam hogy tudjanak bármit is. Szóval ezt csak magamnak tartom meg.

*Sapnap*

Sapnap: Héé Karl, ideje felkelni. - szolongattam Karlt.

Karl: Hmm... Hmm...

Sapnap: - nevettem- Karl ne akard hogy megcsikizellek.

Karl: Hmm... Még 5 perc....

Sapnap: De csak 5 perc se több, se kevesebb... Addig csinálok reggelit.

El is indultam a nagy reggeli tudományom annyi volt hogy elmentem kaját venni, semmi kedvem nem volt bármit is sütni vagy ilyenek. Hamar vissza értem de még Karl mindig aludt.

Sapnap: Karl....kelj fel... Hoztam enni..

Karl: Jóóó... Mindjárt... Nem vagyok éhes...

Sapnap: Ahjj, akkor bepakolok egyedül a kocsiba.

És Karl csak aludt tovább, hogy lehet valaki ennyire kis makacs, nevettem fel, de persze jó értelemben. Mindent bedobtam a csomagtartóba, ami nem fért be azt a hátcsó ülésre. Vissza is indultam Karlhoz hogy mostmár tényleg keljen fel hisz már 10 óra elmúlt, de mikor nyitottam ki az ajtót, akkor ott állt velem szemben félmeztelenül, amint megláttam szerintem a paradicsom is megirigyelne a színemért. De persze vette a lapot Karl, és elkezdett felém közeledni nagy huncut mosollyal az arcán. Mikor oda ért hozzám egyszer csak lekapott, és vitt magával az ágyba... És hát igen... Ez az aminek látszik.. Nem hittem volna hogy ezzel lefog venni a lábamról, de nagyon hot volt. Miután végeztünk, egymás szemébe néztünk és adtunk egy csókot egymásnak, ezt a pillanatot George üzenete zavarta meg. Kérdezte hogy mi hogy haladunk, azt hazudtam hogy mindjárt indulunk, nem akartuk elmondani hogy mi is folyik itt igazából. Ők most szálltak fel a gépre, szóval még van időnk, kacsintottam rá Karlra, aki vette az adást, és folytattuk mit ne mondjak élveztem hogy folytattuk, mikor újra végeztünk, mostmár ideje volt felöltözni és indulni. Ezt is tettük, én vezettem Karl meg ott ült mellettem és babrálta a rádiót hogy mit is menjen, egy csomó zenét átkapcsolt.. De végük egynél megállt azt mondta hogy jó lesz ez, és nem hogy kifelé bámult volna engem nézett, egész úton, és mondogatta hogy milyen szerencsés hogy én az övé vagyok, én meg csak nevettem és mosolyogtam. Egész úton énekelt közben, és persze hogy ki váltotta belőlem azt hogy én is énekeljek, olyan hangosabb énekeltünk hogy szerintem lehet akár hallani kintről is, de ez minket nem érdekelt. Mikor haza értünk, elkezdtük kipakolni Karl cuccát egyenlőre csak bedobáltuk a bőröndöket, persze nem szó szerint. És leültünk a kanapéra filmet nézni és vártuk hogy George-k mikor jönnek. Mikor már este volt tudtuk hogy majd reggel jönnek, mivel nem volt kedvünk felmenni a szobánkba ezért ott aludtunk a kanapén, szerencsére volt nálunk pokróc szóval össze bújtunk és aludtunk.

*George*

Mielőtt leszált volna a gép felébredt Dream.

George: Ugye tudod hogy jókor tudsz időzíteni, pont most fog leszálni a gép.

Dream: Tudom, én mindig pontos vagyok.-mondta délig nevetve.

George: Itt vagyunk szálljunk le.

Dream: Nézzük meg Sapnnapéket hogy itthon vannak-e már.

George: Benne vagyok.

Meg vártuk a csomagjainkat, elég sok volt mit ne mondjak, utána el is indultunk a Dream kocsijához, szerencsére nem parkolt messzire szóval nem kellet sokáig cipekedni, bepakoltunk mindent, és egy pár perc alatt már otthon is voltunk. Beléptünk volna az ajtón ha az ajtó nem akadt volna meg Dream erősebben nyomta az ajtót és bőröndök borultak fel emiatt, ami elég sok volt bent egymásra néztünk, gondoltuk hogy ezzek a Karl cuccai, mi is bevittük a bőröndöket úgy hogy ne keverjük össze őket. Láttuk ahogy Sapnap és Karl összebújva alszik a kanapén, nem akartuk őket felkelteni, de kellett volna egy kis segítség. Szóval én a profi felkeltési tudásommal( nem is értem mi ez 😂), rájuk ugrottam ami jól is sikerült mert mind a ketten fel is keltek rá. Hát nem mondanám hogy boldognak tűntek mikor felkeltek, de nincs mit tenni.

Sapnap: Mi a jó isten?!! - kiáltott.

George: Hát mi lenne, reggel és mi itt vagyunk, kéne segítség, de ahogy látom ti sem pakoltatok el szóval szerintem mind a négyőnknek szüksége egymásra, szóval ideje felkelni...

Karl: Nem akarok..
Sapnap: Én se....
Mondták durcásan...

Dream: Hát akkor jön a víz... - nevetett fel...

Karl, Sapnap:Hogy mi?......

Dreamnotfound, szerelem? Where stories live. Discover now