꒰41꒱

634 45 0
                                    

jungkook sietett barátjához. életében nem futott még ennyit a tesi órák alatt mint most. nem gondolta, hogy ennyivel megbocsát neki szerelme, de már a repülés alatt gondolkozott azon, hogyan is tehetné jóvá. nem gondolt nagy dolgokra csupán szeretett volna több időt a fiúval tölteni, kettesben, egy tehát szürcsölve a kanapén és valami vígjátékot nézni a tévében. lassan ősz végére érünk, majd beköszönt a tél, de még az sok idő viszont hős szerelmesünk már ajándékot is nézett ki párjának - na meg persze namjoonnak is hiszen vele is ki kéne békülnie -.

jungkook ideges volt-e? hát hogyne. rettentően félt attól, hogy most visszafogja utasítani, ki ne félne ettől?
ajtóval szemezett majd erőt vett magán és bekopogott. szőke, kicsit kócos hajú taehyung nyitott ajtót.
jungkook szemében még így is gyönyörű volt..

- azta! gyönyörű vagy! m-mármint helyes vagy érted. - vakarta meg zavarodottságában a tarkoját.

- köszönöm azthiszem... - nézett félre szégyenlősen taehyung.

- figyelj én nem akarom tovább húzni ezt, én nagyon szeretlek és ezt te is jól tudod. nagyon nagy hülyeség volt tőlem, hogy csak így itt hagytalak. - halkult el a hangja. taehyung kicsit eltöprengett mert bizonytalan volt, de ő is nagyon szerette ezt a buta nyuszit.
- én is szeretlek! - jelentette ki taehyung majd az idősebb nyakába hajtotta a fejét és szorosan ölelte. talán-e gyors megbocsátás volt taehyung részéről, de tudta, hogy jól döntött. jungkook persze hihetetlenül boldog volt. a nap további részét különféle témákról és egyéb vicces, néha komoly dolgokról esett szó. számukra a mai nap tökéletesen telt, és remélik, hogy ez így is marad.

𝘄𝗮𝗸𝗲 𝗺𝗲 𝘂𝗽 | taegguk✓Où les histoires vivent. Découvrez maintenant