Szóóóvaal....
Nemrég elolvastam Art Spiegelman MAUS című művét, és őszintén megmondom, szerelmes lettem ebbe a képregénybe. Szóval elkezdtem az ismerőseimnek ajánlani, köztük apámnak, aki beleegyezett, hogy elolvassa, úgyis érdekli a háborús/holokausztos témakör.
Tegnap oda is adtam neki a könyvet, ma meg kb. ötször kérdeztem meg, hogy elkezdte-e már, hogy tetszik eddig, stb. Erre legtöbbször azt válaszolta, még nem, de el fogja.
Anya: Nyugi, ha egyszer elkezdi olvasni a MAUS-t, úgy lesz vele, mint te.
Én: Azt el is várom. Na jó, azt nem, hogy sírjon.
Apa: Már most könnyezek...
Anya: Vagy csak a füst szállt a szemedbe.
Én: Ne már!
Anya: Most mi az?
Én: Füst... holokauszt... égő áldozat...
*ez az áthallás Anyám részéről nem volt szándékos.*
Apa: Csak a halott rokonaink miatt sírok.
Én: ???
Apa: Akik kiestek az őrtoronyból...
YOU ARE READING
.......(?)
Humor.....(?) 3. kötet! Az életem során elhangzott (számomra) vicces, rövid szövegeket írom le határozatlan időközönként. ...Jó olvasást! :) Ui: Ezek mind megtörténtek!
