A minap, mikor Anya és a testvérem kettő körül hazaértek, Apa megkérdezte, hogy ebédeltem-e.
Én: Szóltál, hogy ebédeljek?
Apa: Mézgát néztem. De az öreganyád amúgy is hívott.
Én: Egészen addig azt vártam, hogy...
Apa: És gondoltam, majd eszel, ha akarsz.
Én: ...hogy hívj ebédelni, de
Apa: Aztán meg a Mama kérdezte, kérsz-e lángost...
Én: ...de nem hívtál, én meg....
Éppen belépő bátyám: Dorisz, hány lángost kérsz?
Én: Még egyszer valaki közbeszól, aki nem a Mama, ahhoz hozzá vágom a papucsom.
És azzal a kezembe vettem az említett lábbelit.
Tesóm: Apa, te hány lángost kérsz?
Apa: Én félek a papucstól.
Anya: Magadtól?
YOU ARE READING
.......(?)
Humor.....(?) 3. kötet! Az életem során elhangzott (számomra) vicces, rövid szövegeket írom le határozatlan időközönként. ...Jó olvasást! :) Ui: Ezek mind megtörténtek!
