Ébredező Sötétség [ TO. Niklaus Mikaelson ff.]

5. Keserű múlt

"Van egy pont ahol a való világ találkozik a bizonytalannal. Múlt és jövő. Én a kettő között ragadtam."

Aria szemszöge

Már több órája annak, hogy elhagytuk New Orleanst. Vissza megyek oda ahonnan régen még fejvesztve menekültem. Ahol a legjobb barátom a szemem láttára halt meg és én csak tehetetlenül végignéztem. Nem mutathattam ki semmilyen érzelmet. Be kellett tartanom a szabályokat, ha nem akartam, hogy gyengének lássanak. És ezeket a szabályokat én magam irtam.

Én Aysha.

*2014.10.26.*

Ma van a születésnapom 14 éves lettem.A szüleim szokás szerint dolgoznak és csak késő este érnek majd haza.Az apám Josh Carson egy divat cég vezetője és persze az anyám Emily Hastings az igazgató helyettese. Milyen szép mi? Külső szemmel mindenki azt látja, hogy boldog házasság és közös vállalkozás, meg az egy szem kislányuk aki úszik a szülei pénzében.

Általában a napjaim nagy részét itthon töltöm egyedül, de szerencsére lett egy legjobb barátom Lily White és azóta kevésbé érzem magam egyedül. Megcsörrent a telefonom. Emlegetett szamár.

- Heyy, Boldog Szülinapot! - kiabálta, én meg persze majd megsüketültem. - Na mizu? Szülinapi program? - kérdezte izgatottan.

- Semmi extra a hallás károsodáson kívül, azért köszi. - szurkálódtam egy kicsit.

- Okéoké, bocsi vissza veszek a hangerőből.- mondta. - Egyébként arra gondoltam, hogy elmehetnénk egy buliba megünnepelni a szülinapodat. - pörgött fel.

- Nem is tudom, jó ötlet ez egyáltalán? - kérdeztem vonakodva.

- Miii? Ari, ne hülyéskedj már miért ne lenne jó ötlet? Ma van a szülinapod! - mérgelődött.

- Tudod mit? Igazad van! Menjünk, anyáék úgyse veszik észre ha eltünök. - mondtam, hiszen tényleg sosem vették észre.

- Ez az! Szokásos helyen tali este 8-kor! Bye - ujjongot.

- Oksi, bye. - sóhajtottam. Akkor kezdjünk el készülődni.

Oké, ez jó lesz, nem sok és nem kevés, ez vagyok én. A hajamat csak fel kötöttem és már indulásra kész is voltam. Mivel nem szeretnék kockáztatni, ki másztam az ablakon, persze ahogy földet értem lehorzsoltam a térdem.
Jejj nem is kezdhetném jobban.

*time skip*

- Na végre már, azt hittem sose érsz ide és se törött kar vagy láb? - mondtam már, hogy milyen cuki barátnőm van?

- Én is szeretlek Lily - morogtam.

- Jaj már gyere, mert nem jutunk be - karon ragadott és szó szerint repültem utána.

Mikor oda értünk, kígyózó sor állt előttünk. De bejutottunk mivel mint kiderült Lily már többször is járt itt. A tömegben elég fura alakokat pillantottam meg. Mindenki full feketében vagyis a legtöbbjük, persze voltak kivételek, piercing, tetoválás minden ami a "rossz" jelszót viseli.

Lily pont ahhoz a bagázshoz kezdett el húzni akik ránézésre nem tűnnek valami barátságosnak.

" Itt kezdődött minden...
Egy csapat elveszett kölyök..
Akik pusztán csak arra vágytak, hogy szeressék őket...
Illúziókat kergettek, a jót hitték rossznak, a rosszat jónak..
Ők is ugyan úgy mint én..
Saját maguktól menekültek..
A démonaiktól..
De többé már nem féltünk a sötétben.. "