Dramione

30. Félre sikerült ünneplés

Meglepő volt mindenki számára, de a tanárok engedélyeztek egy kisebb bulit a nagyteremben, hogy közösen megünnepelhessünk a kvidiccs meccs után. Adott esetben a győztes ház a saját klubbhelyiségében ünnepelt, de a döntetlen mérközés után, kellett egy közös hely, ahol szórakozhatunk.

- Nem volt semmi az a cikesz elkapás. - ismerte el Ginny, Draconak.

- Te sem panaszkodhatsz, simán lehetnél válogatott hajtó. - feleli neki.

- Az leszek. A mai meccs után leszerződtettek a Holyheadi Hárpiák. - meséli lelkesen, Ginny.

- Ginny, ez fantasztikus. - ölelem át boldogan.

- Gratulálok, igazán megérdemled - fejezi ki őszinte elismerését Draco is.

- Hé, Dracoo! Itt van az én szuper fogóm! Gyere csak! - Trent bukkan elő, kicsit vidámabb hangulatban az átlagosnál. - Hölgyeim, ha megbocsájtanak egy kicsikét, elrabolnám az úriembert. - mondja nevetve és elhúzza tőlünk Dracot, aki szintén vigyorog, mint a vadalma. Biccent felém egyet, jelezve, hogy amint tud visszajön majd hozzám.

- Mesélj, mi újság? Még mindig ő a tökéletes szőke herceged minden téren? - kérdi Ginny, leplezetlen kíváncsisággal.

- Ginny, ne kezd megint... - felelem szemforgatva és jóízűen harapok bele egy finomnak látszó süteménybe. - Amúgy a válaszom igen, más nem is léphetne a helyébe, annyira jó... - kezemet a szám elé kapom, valami nem stimmel. Amint lenyeltem a sütit felfordult a gyomrom, rosszul vagyok tőle.

- Hermione, jól vagy? - kérdezi aggódva Luna, aki épp ebben a pillanatban lépett oda hozzánk.

Megráztam a fejem, cseppet sem vagyok jól. Muszáj kijutnom a tömegből, már levegőt is alig kapok.

Ginny és Luna közre fognak gyorsan és a legközelebbi mosdó felé igyekeznek velem.
Az ottani fertőtlenítő szag volt az utolsó dolog, ami végképp betett nekem. Futva érek az egyik wc-hez, és az egész reggelim visszaköszönt.

Ginny elővarázsolt egy poharat és hideg vízzel töltötte meg, Luna pedig egy nedves rongyott nyomott a homlokomnak.

- Hű, de elsápadtál, igyál egy kicsit gyorsan. Amint jobban leszel, elkísérünk a gyelkedőre, rendben? - nem bírtam megszólalni, csak szuszogtam a padlóra roskadva hátamat a fülke falának vetve.

Kellett egy jó pár perc, mire összeszedtem magam valamelyest. Luna és Ginny együtt segítettek fel, picit megszédültem, de jobban voltam.

- Minden rendben? - kérdi Luna óvatosan. - Tudsz járni.

Lassan bólintottam.

- Jobban vagyok, köszönöm. Menjetek csak vissza, megoldom.

- Kizárt dolog, veled megyünk. - vágta rá Ginny azonnal, elletmondást nem tűrő hangon.

~~§~~

Hiába keresem Hermionét, sehol sem találom. Még a Weasley lány vörös haját se látom, pedig igencsak feltűnő szokott lenni mindenhol.

Trent és a többiek becsempésztek korábban egy kis lángnyelv whiskyt a suliba, azzal tuningolták fel az italukat. - Ünnepelni vettük, Corey biztosra vette a győzelmünket. - nyújtott felém egy poharat. - Nem egészen úgy, ahogy terveztük, de végülis győztünk. Hajtsd fel öregem, egészségünkre. - koccintottunk és ittunk pár kört a srácokkal.

Tudtam, hogy Hermione vár, és nem akartam lerészegedni, mint az az ökör Weasley. Tudom mennyi az elég, úgyhogy elköszöntem és hagytam a srácokat tovább szórakozni. Hermionét azonban, mintha a föld nyelte volna el.

- Szervusz, Draco. - szólít meg egy álmatag hang a semmiből.

A szöszi hollóhátas lány az, Luna, Hermione barátnője.

- Szia. Nem láttad...? - kérdezném, de meg sem várja, hogy befejezzem, már mondja is.

- Hermionét? De igen, épp miatta jöttem. Rosszul lett kicsit. Felkísértük a gyengélkedőre, Ginny most is ott van vele. Mekért, hogy szóljak neked. Azt mondta nyugodtan érezd jól magad, ő inkább lepihen mára.

- Kösz, de inkább felmegyek hozzá. - feleltem, és már el is indultam a gyengélkedő felé.

Hamar felértem az emeletre, a sarkon befordulva pedig majdnem beléjük is ütköztem.

- Meg kell... - harapta el a mondtatát Ginny, mikor megláttak.

Hermione egy pillanatra riadtan nézett Ginnyre, majd rám.

- Minden rendben? - kérdeztem aggódva. Furcsán viselkedett és eléggé sápadt volt.

- I-igen, jobban vagyok, csak egy kis gyomorrontás. Semmi komoly. - feleli, de nem néz a szemembe.

Magamhoz húzom gyöngéden és megcsókolom a homlokát.

- Azt hiszem, rám már nincs szükség, jó kezekben leszel. - mondja Ginny, bátorítóan mosolyog és int egyet, majd távozik.

- Köszönöm, Ginny. - szól még utána Hermione, de a Weasley lány már nem néz vissza.

- Biztosan jól vagy? Furán viselkedsz.

- Semmi gond, ne aggódj. Csak szeretnék lepihenni kicsit. Velem jössz ugye?

- Még szép, hogy veled. Mindig számíthatsz rám, ugye tudod?

- Tudom. - hozzám bújt kicsit, majd együtt mentünk fel a hetedikre.