Nem várt változás!

11

"Rendben, éppen itt az ideje mindent is megbeszélni,mert ez így nem mehet tovább!"

- Emma még nem voltunk együtt..

- Khm még most sem vagyunk együtt, folytasd.

- A tegnap neked semmi?

- Ezt nem mondtam, de azt se hogy újra bíznék benned..

- Erre még vissza térünk, ha elmeséltem mindent!

- Oké folytasd.

- Szóval, abban az időben én sokat buliztam, idióta appokon kerestem a hasonmásod hátha rá találok, de ez nem jött össze, Rozit ismertem meg itt, de ő az elején lekötötte semmi érzelem, ezt fel is fogtam viszont az első pár alkalom után el kezdett kérdezgetni "ki az az Emma, már megint úgy hívtál, Peti beszélj velem, meghallgatlak" és tudod elmondtam neki mindent, és azt mondta szerelmes vagyok, ami igaz volt akkor és most is csak, hogy egy gyáva, makacs személy vagyok, aki nem mer tenni a szerelméért és azért amit igazán akar, így hát még többet buliztam, ott ismertem meg Lillát, mentségemre szóljon kalandnak akartam!
Aztán egyszerűen nem akart leszállni rólam, nagyjából 3 hónapja kerget, azzal hogy ő mennyire nagyon szerelmes belém, de mindig elküldöm!
Nagy vonalakban ennyi lenne az az idő, amit külön töltöttünk, az én szemszögemből..

- Peti figyelj én mondhatnám, hogy megértem, de tudod én azt az időt azzal töltöttem, hogy okádok, ájuldozom, vérvételekre jártam havonta 3x, az evés zavarról nem is beszélve, ne érts félre imádtam terhesnek lenni, semmire nem cserélném el, de ezek brutál dolgok voltak és egyedül voltam még te részegen hemperegtél éppen milyen féle - fajta nőcskékkel..

- Teljesen igazad van és tényleg nem érdemlem meg, hogy megérts, de vége van annak, veletek akarok lenni, van állásom, itt vagyunk a közösen megálmodott házban, szeretném, ha velem maradnátok, és ha nem akarod újra kezdeni velem teljesen megértem, de akkor legalább Írisz miatt költözzünk össze!
Kérlek?

- Rendben..

- Emma, addig nem fogom abba hagyni, még igent nem mondasz, tényleg ti vagytok a legfontosabbak!

- Peti már igent mondtam az előbb.

- Tessék? Komolyan velem maradtok?

- Igen, azt hiszem itt maradunk.

- Ez fantasztikus, köszönöm szépségem, nem fogom elbaltázni többet!

- Azt nagyon merem ajánlani mert, ha megint történik valami, én eltűnök Írisszel végleg és nem fog semmi érdekelni!

- Nem fog történni!

- Jó, felmegyek Íriszért.

Felmentem és az én pici lányom mosolyogva feküdt a hátán!

Imádom, hogy nyugodt és nem pánikba esős, síros baba!

- Szia angyalom, jó reggelt picim!
Anya megetet babám, jó lesz?

Ha van valami, amit imádok az az mikor megkell szoptatni az én kis babámat, az anyaság egyik leggyönyörűbb része, szerintem.

- Peti öhm szeretném megetetni..
- Rendben nyugodtan!
- Ki mennél?
- Maradni szeretnék, én mindenről lemaradtam, kérlek had maradjak?
- Rendben maradj..

Ez cikiii, ki bújtam a felsőmből és elkezdtem etetni Íriszt, Peti leült a szobában lévő fotelre és magához intett, oda léptem.

- Mi az??
- Ülj ide kérlek, gyere.

Az ölébe ültem, átkarolt és így etettem Íriszt, a kibaszott meghitt pillanat miatt pedig, mért is ne könnyeztem volna be!

Mindig erre vágytam és most megkaptam.., de vajon meddig?