Daughter Of The Black Dog// Fred Weasley F.F

Egy dühös tinédzser soha nem jó jel

Viktoria megdöbbent. Évekig kereste az apját. Az anyja soha nem mondott róla semmit, erre most kiderül, hogy az édesapja egy gyilkos? Annyiszor ment be az anyja szobájába keresve valami nyom után az apjáról. Soha nem talált semmit. Egy árva képet sem. Még egy levelet sem.

Remus figyelte a lány reakcióját. Idő közben elolvasta a cikket Vic válla felett, bár nem talált benne semmi olyat amit nem tudott volna eredetileg. Viszont a legjobb barátja lányának nem volt reakciója. Le fagyott. Remus tisztában volt vele, hogy Vicnek biztos sok volt ez a két nap. Az anyja halála, egy idegen elviszi őt egy szintén idegen helyre, majd ez. Nem tudta elhinni, hogy az eddig szinte történésmentes élete hirtelen ilyen bonyolult lesz. A lány felnézett, szemébe most már könnyek ültek. Remus azon gondolkodott, hogyan tudna segíteni neki. " Akarsz róla beszélni?" kérdezte. Vic megrázta a fejét. A férfi bólintott, úgy érezte, hogy felesleges erőltetni a dolgot, hisz ha nem akar beszélni róla akkor nem is fog. " Rendben, akkor esetleg menjünk el a holmijaidért és akkor berendezkedhetsz teljesen az új szobádba" Viktoria nem mondott semmit csak fel kelt, mondván, hogy fel öltözik.

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Be érve a házba, ami két nappal ezelőtt még otthonának számított, Viktoriára rájött a sírhatnék. Annyi emlék köti ehhez a házhoz. Belépett a konyhába. A pulton és a hűtőn megannyi mugli fénykép. Vic gyorsan össze szedte az összeset és berakta egy borítékba, már el is tervezte, hogy hova fogja rakni őket. Felszaladt az emeletre, be az édesanyja szobájába. Felkapta a fényképeket, a könyveket, majd Norah pulcsijainak nagy részét, majd tovább a fürdőszobába, ahol összeszedte anyja ékszereit és parfümjét. Kellett neki minden ami az anyjára emlékezteti A saját szobájából szinte az összes tárgyat el hozta. Másfél órával, három bőrönddel és egy csomó könnyel később Viktoria készen állt az indulásra. Remus megkérdezte tőle, hogy segítsen e neki, de a lány csak megrázta fejét, felcipelte a cuccait majd becsapta szobája ajtaját. Megfogta az égősort amit még a házból hozott el, felrakta a falra, majd felcsíptette rá a képeket.

A férfi nem tudta, hogy mit tegyen. Segíteni akart a lánynak, de nem akart rá kényszeríteni semmit. De ha Viktoria nem engedi, hogy segítsen neki akkor hogy tegye anélkül hogy ráerőltetné.  Remus neki állt vacsorát csinálni. Majd várt. Bármire. Egy kisebb hangra, ami jelzi, hogy Vic épp mit csinál. Aggódott érte. A legjobb barátja rá bízta a lányát és máris úgy érezte, hogy elbukott. Nem tudja kezelni a lányt és fél hogy ha Viktoria nem nyílik meg neki akkor Remus csak egy férfi lesz neki aki elvitte őt egy idegen helyre azután, hogy az anyját megölték.

Nagyjából két és fél órával később hallotta, hogy Viktoria elindult a szobájából. Remus várta, hogy mikor jelenik meg a konyhában. A férfi pár perc múlva meglátta a lányt az ajtóban. Vic lassan és elővigyázattal lépett be a helységbe. " Éhes vagy?" kérdezte Remus. Viktoria bólintott, mire a férfi fel állt a helyéről és szedett a lánynak egy adag tésztát és lerakta az asztalra. Viki lassan leült, közben le sem vette szemét Remusról. " Sikerült kipakolnod?" kérdezte Lupin. Vic ismét csak bólintott. Remus megpróbálta még egyszer, ezúttal témát váltott. "Mióta ismered a Weasleyket?" kérdezte, mire a lány szemmel láthatóan vidámabb lett és elkezdett beszélni, viszont hangja még mindig halk volt "Már a suli előtt jóban voltunk és sokat jártam hozzájuk. Anya szerette volna, ha ismerek valakit a varázsló világból és jóban volt velük, úgyhogy úgy döntött, hogy bemutat nekik." Vic vagy egy órán keresztül hadart a Weasleykről. Mesélt arról amikor véletlenül megtalálták bolyhoskát az ikrekkel, majd vagy húsz percen keresztül futottak Frics elől. Mesélt arról, hogy hónapokig nem volt iskolában mert tavaly kővé dermesztette a baziliszkusz. Mesélt a csomó viccről és csínyről amit az ikrekkel együtt elkövettek és a kviddics edzésekről és meccsekről. Mikor Vic úgy érezte, hogy már nincs miről beszélnie, csöndben maradt és várta, hogy Remus mondjon valamit. Majd a férfi megszólalt "Azt vettem észre, hogy az ikrek közül az egyiket többet említed mint a másikat." Vic csak bámult a férfira "Szóval Freddel szorosabb a kapcsolatod, mint Georgeal ?" Viktoria elpirult " Tulajdonképpen George olyan mintha a bátyám lenne" a mondatot nem tudta befejezni, mert Remus félbeszakította " Szóval Freddel nem testvéri a kapcsolatotok" Viktoria nem mondott semmit, csak bámult a tányérjára, arca vörösebb, mint a Weasleyk haja. " Tudod akartam beszélni valamiről" a lány kíváncsian felpillantott " Egy olyan dologról lenne szó, amely hatással lesz az életedre amíg velem laksz. Megkérlek, hogy hallgass végig és ne vágj a szavamba rendben?" Viktoria bólintott " Rendben, szóval. Vérfarkas vagyok." mondta a férfi és hagyott egy kis időt, hogy Viktoria fel tudja fogni a hallottakat. A lány tág szemekkel nézett a férfire, aki folytatta " Nem foglak veszélybe sodorni. Teli holdkor el megyek a ház közeléből és csak másnap reggel jövök vissza. Viszont azokon az estéken egyedül leszel." Viki bólintott egyet majd megszólalt " Hogy történt, hogy..." a lány nem találta a megfelelő szavakat, hogy feltegye kérdését, de Remus értette. " Gyerek voltam, mikor egy vérfarkas megharapott. Vannak olyan vérfarkasok, akik büszkék arra, hogy ők azok. És vannak olyanok, akik direkt harapnak meg varázslókat." Viktoria fel nézett " De miért tenne valaki ilyen?" Remus sóhajtott "Nem tudom. De rengetegen vannak még ilyenek. Én megpróbálok minél messzebb menni az emberektől, hogy véletlenül se bántsak senkit. Viszont nem mindenki így gondolkozik." Vic lehajtotta fejét. Két nap alatt minden a feje tetejére állt. Meghalt az anyja, kiderült, hogy az apja Sirius Black és most az anyja régi barátjával él együtt aki ráadásul vérfarkas. A lány teljesen össze volt zavarodva. Rengeteg érzés és gondolat kavargott a fejében és nem tudta, hogy melyikre kéne koncentrálnia. Végül úgy döntött, hogy egy pozitív dologgal fog foglalkozni a jövőben és az összes negatív érzelmét ki fogja zárni. Felnézett Remusra "Honnan ismerted anyát?" kérdezte és a férfi elkezdett mesélni. Elmesélte, hogy hogy állított be Sirius, Norahval Remusék otthonába egyik nyáron, bemutatva élete szerelmét. Elmondta, hogy mindenki azt hitte, hogy csak egy nyári kaland lesz, de év közben küldözgették a leveleket egymásnak, majd amikor Sirius befejezte a sulit össze költöztek, össze házasodtak, majd megszületett a lányuk. De Viktoria úgy érezte, hogy Remus eltitkol valamit előle. A lány kíváncsian nézett a férfire, aki tudta, hogy a lány sejt valamit. De nem mondhatta el neki. Egyszerűen képtelen volt.

Vic várta, hátha elmond valamit, a titokkal kapcsolatban, de nem történt semmi. Remus egy szót sem szólt a titokról, mégis lehetett érezni a feszültséget. Viktoria mindenképp tudni akarta a dolgot, de biztos volt benne, hogy hiába kérdezné meg Remust, ő úgysem mondaná el.

Remus hirtelen felkapta a fejét "El is felejtettem szólni, hogy szeptemberben megyek veled a Roxfortba" Vic kíváncsian nézett a férfire " Sötét varázslatok kivédését fogok tanítani, így ha van valami akkor ott leszek" Vic gondolkodott egy darabig " És mi lesz a...kis szőrős problémáddal?" kérdezte mire Remus felnevetett " Apádék is így hívták, de ne aggódj meg lesz oldva" a lány kicsit megnyugodott. " Mit titkolsz előlem, Remus?" a férfi nem válaszolt a kérdésre, csak közölte a fogadott lányának, hogy ő lefekszik aludni, majd felment az emeletre. Vic ott ült a nappaliban még vagy egy órán keresztül. Majd jött az a borzalmasan kockázatos ötlet ami tönkreteheti az eddig jól alakuló kapcsolatát Remusszal. Elindult az emeletre és be ment a dolgozószobába, információ után kutatva. Be nézett az asztali fiókba, a szekrényekbe és mappákba. Mindenhol több száz papírt talált, de egyikhez sem volt köze. Bő másfél két óra után kiment a dolgozó szobából. Elment Remus szobájának ajtaja előtt majd megtorpant. Tétovázott egy darabig, majd remélve, hogy a férfi alszik, belépett a szobába. Hála Merlinnek, Remus nagyon is aludt. A szobában volt egy íróasztal, így Viktoria nem értette, hogy miért van a férfinek dolgozószobája. A lány oda ment az asztalhoz és a lehető leghalkabban kihúzta a fiókot. Itt lassabban haladt, mint az előző szobában, mivel csendesnek kellett lennie. Majd megtalálta amit keresett. Egy kötegben, cérnával össze kötve Remus féltve őrzött levelei. Viktoria visszacsukta a fiókot és magával hozva a levél köteget távozott a szobából. Vissza térve saját szobájába, meglátta, hogy baglya, Hela levelet hozott. A levél külsejéről, Vic felismerte, hogy kitől érkezett. Ezt a kézírást bárhonnan felismerné. A levél Fred Weasleytől érkezett. A lány remegő kézzel bontotta ki a levelet.

Kedves Viktoria!

Tudod, hogy nem szoktam ilyen komolyan írni neked. De most nem kis poénról van szó. Három nappal ezelőtt nem tudtam, beszélni veled. Remélem, hogy jól vagy. Már amennyire jól lehetsz ebben a helyzetben. Azt is remélem, hogy a férfi aki elvitt téged jól bánik veled és jó helyen vagy. Nem fogok rád erőltetni semmit, csak szeretném ha tudnád, hogy ha beszélni szeretnél én itt vagyok és meghallgatlak. Akár találkozhatnánk valamikor és akkor tudunk beszélgetni. Majd írj ha van időd.
Szeretettel: Fred

Viktoria félredobta a Remus szobájában talált levélköteget és leült válaszolni Frednek.

Kedves Fred!

Nagyon jól esett, hogy írtál. Igen, Remus nagyon kedves és szép helyen lakik. És igen, jól vagyok nem kell aggódnod. De tényleg jó lenne találkozni még a suli előtt. Talán odamehetnék a Foltozott Üstbe amikor ti is mentek. És utána együtt mehetnénk a kilenc és háromnegyedik vágányra. Írd meg, hogy mikor mentek és ott találkozunk.

Szeretettel: Viki

Miután Vic oda adta a levelet Helának és a bagoly elindult útjára az Odú felé, a lány újra a levélköteg felé fordult. Megfogta a leveleket le rakta az asztalára, majd rá nézett az órára. Hajnali kettő van. Vic elkezdte olvasni a leveleket. Sok közülük az anyjától jött, voltak amik James Pottertől, míg mások Siriustól. Majd egy levél felkeltette az érdeklődését.

Kedves Remus!

Képzeld Wanda most kezdett el járni. Vic imádja a kis seprűt amit vettél neki. Christina meg nagyon szereti a könyveket amiket kapott tőled. És nagyon vigyáz rájuk. Viktoria egyik nap l akarta venni tőle az egyik könyvet, mire Wanda olyan hisztit vágott le, hogy Siriussal csak néztünk. Nagyon érdekes volt. Viszont azt vettem észre, hogy Viki is el kezdett érdeklődni a könyvek iránt. Lehet a végén még belőle is könyvmoly lesz. Vigyázz magadra Remus. Látogass meg valamikor.

Puszi: Norah