-Ezt is csak a városban tudjátok meg.
-Oké, de addig hogy hívjunk?
-Megteszi a "démon". Oké?
-Oké.- mondtuk mind a hárman egyszerre.
-Szuper viszont én beszélni szeretnék Lacusal.
-Oké.- válaszolt és már ment is ki. Mondjuk egy kicsit néztem, hogy mikor öltözött fel de nem nagyon érdekelt.Lacus szemszöge:
-Igen mit szerettél volna mondani?
-Csak annyit, hogy ha szereted akkor fejezd ki és nem magadba tartsd.
-Honnan tudtad?
-Mondtam mindent tudok.
-Oké,és mit csináljak?
-Mondjuk csókold meg.
-Hogy mi?
-Jól hallottad csókold meg.
-Oké, de...
-Nincs "de". Csak csináld és kész.
-Oké.Mika szemszöge:
Van mit beszélhetnek. Na mindegy mikor visszajöttek el is indultunk az "emberek városa" felé. Útközben nem nagyon beszéltünk csak mentünk. Már mentünk egy ideje mikor "démon" megszólalt.
-Hé, fiúk menjetek vissza egy kicsit is tüntessétek el a nyomainkat.
-Oké.- jelentettük ki egyszerre...
Mikor már úgy gondoltuk elég hátra mentünk megálltunk és amikor el akartam kezdeni eltüntetni a nyomainkat akkor hirtelen megcsókolt. Szóhoz sem jutottam és már előrébb járt. Csak álltam ott tiszta vörös arccal azon gondolkodva, hogy megcsókolt.Lacus szemszöge:
Tényleg megcsókoltam. Sikerült, de vajon mit reagál majd ha visszamegyek. Utalni fog vagy szeretni. Nem tudom, de vissza kell mennem. Nagy levegőt vettem és visszamentem. Amikor el akartam menni mellette ő is megcsókolt, aztán visszament a lányokhoz. Egy kicsit meglepődtem, de örülök. Aztán én is visszamentem.Mostantól oda fogom írni hogy mikor írtam.
2021.11.30.
YOU ARE READING
Az örök sötétségből fény (Befejezve)
VampireEgy fiú szomorú története Yaoi szóval aki nem bírja az el se kezdje. Fanfict. Befejezett