- Szóval szeretnéd majd megkérni a kezemet. Be tartod az ígéretedet?- dőltem a mellkasára. Halkan felkuncogtam mire Draco megforgatta a szemét.
- Ne éld bele magad annyira, Denem. Még semmi sem biztos. Attól függ, hogy jól viselkedsz-e.- simogatni...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Kora reggel arra ébredtünk, hogy valami csattant. Mind a hatan egyszerre ültünk fel az ágyon, kómásan. Mindannyian körbe, és egymásra néztünk, hogy meggyőződjünk arról, hogy mindenki rendben van-e.
-Ez mégis mi a halál volt?- kérdezte Zabini, miközben a szemét dörzsölte.
-Mindenki egyben van?- kérdezte Theo. Ha Draco nincs, Theo az, akire mindenki hallgat, ő az, aki úgymond a felnőtt nálunk. Mindenki bólintott, aztán megint hallottuk. Egyszerre vetődtünk ki az ágyból és senkit sem érdekelt az, hogy milyen ruha van rajtunk.
Rajtam egy bő póló volt, amit még Draco adott nekem annó, meg egy kis nadrág, ami amúgy a póló alól nem látszódott ki. Mindenki azt hitte, hogy nincs rajtam nadrág.. Liven egy Spagettipántos felső volt egy fiús, térdig erő melegítő nadrággal, Stellán egy bő póló és egy bő nadrág volt. A fiúkon pedig ugyan az. Fekete felső fekete nadrág, kócos haj.. mindenki őket nézte. Az iskola leghelyesebbjei.. de ha már itt tartunk.. megláttam a tömegben Dracot. Kócos szőke hajának egy része a szemébe lógott. Gyűrött fekete felsője kicsit fel volt húzva volt, így láthattam a hasának egy részét. A tőlem kapott nacija volt rajta. Mikor felém nézett, gondolom felismerte, hogy az ő pólója van rajtam, mert elmosolyodott. Hát igazán lecserélhettem volna.. de annyira siettem, hogy cipőt se vettem fel.
Diákok százai tolakodtak a folyosón. Hangos beszélgetésbe kezdtek, és odáig jutottunk, hogy már a saját gondolataimat sem hallottam. A többiek háta mögött kullogtam, mikor megint ismételten ugyan azt a hangos csattanást hallottuk. Mindenki megtorpant, ahogyan én is. Összehúztam magam és körbe néztem. Draco aggódva nézett rám, én meg közelebb mentem Stellához.
-Mindenki figyeljen egymásra, ne veszítsük el egymást.- mondta Theo, majd a hátam mögé nyúlt és maga elé tolt. -Vigyázz Livre.- mondta nekem, aztán el ment valahova.. Draco felé.
-Hova megy?- kérdezte Liv, aki Theo felé nézett.
-Nem tudom. Nemsokára vissza jön. Gyere.- fogtam meg a kezét és magam felé húztam.
-Minden rendben?- jött oda hozzánk Zabini. Nagyon kedvesek a fiúk, hogy így védenek minket. Imádom őket.
-Aha.- mondta Stella, aztán megölelte Zabinit.
-Oké, mostmár mind együtt vagyunk.- mondta Tristan, aztán mögötte jött Theo és Draco meg Arnold András.
-Neki a Griffendélesekkel kéne lennie.- mutattam Arnold András felé, aki hevesen bólogatott.
-Nem baj, nem menekül.- fogta maga mellé Arnold Andrást, Tristan. Draco kikerülte az előtte álló fiúkat, és oda jött hozzám.
-Szia.- mondta, és le nézett rám, én meg fel rá.
-Szia.- néztem a szemeibe.
-Tetszik a pólód.- mosolygott, és végig húzta a hasamon a kezét.
