A maffia választottja / Befejezve

26. - fejezet Alexander?

   ......   Nem mertem de nem volt más választásom lassan hátra fordultam majd a tekintetem találkozot vele....

                    Léna szemszög

A kabátomrol víz cseppek folynak le, Loui segit leveni majd az akasztóra teszi . Még egyszer kinézek az ablakon s egy nagy sohajtás közben helyet foglalók a kávézó asztalán.

- Kezd a lényegel! Nem érek rá egész nap, fél óra múlva kezdődik a műszakom . - Megvalva az igazat sokat gondolkodtam ell menjek - e , de végülis életem ezen szakaszán nem veszíthettem sokat ..
- Alexander Orlovrol lenne szó hídd el ha... - A szívemben megált az ütő . Alexander? - tudod nemrégen észrevettem hogy követnek majd egy este mikor haza értem a barátnőm halot volt a vérével pedig a falra volt írva két szó egy aláirásal .... -vett egy mély levegőt majd folytat -te következel - A fejemben már ezer imát elmondtam csak hogy ne azt a nevet mondja ki ... - Az útoírat Alexander Orlovot. Biztos felmerült benned egy kérdés , még is miért hozzád fordulók?
Nem régen a testvérem látott téged Moszkvában még hozzá nem egyedül... Így felmerült bennem az is hogy lehet miattad akarnak engem megölni....
- Miattam? - suttogtam erőtlenül Alex annyi embert ölt meg nem bírnám ki ha még egy ember miattam hal meg még ha az az ember Loui is , talán ha akkor nem mondom el...
-Miattad . Hisz együtt voltunk vagy nem ? És nem volt valami szép a szakitásunk sem.... Nem akarok meghalni Léna , nekem családom van! Bármit megteszek csak kérlek beszélj vele , ha kel térden álva fogok neked könyörögni de Léna... - Nem hallgattam végig egyszerűen nem tudtam, a tény hogy mengmenthtem egy ember életét a büszkeségemért cserébe ..
- Még ha segítek is... -kezdtem , de Loui félbe vágott.
- Istenem Léna köszönöm! Ez..- kezdet el hálálkodni és még a kezemet is meg fogta.
-Loui nyugi! Még nem fejeztem be , még ha segítek is előtte szeretnék valami bizonyítékot hogy tényleg veszélyben az életed , másodszor pedig ha igaz amitt mondasz és segítek, még is hogy vegyem fel a kapcsolatot vele?
- A bizonyítékot átküldöm van néhány fotóm, és egy halott barátnőm- mondta a végét ironikusan - találkozni akar velem más szóval ha nem megyek el én ... Eljön ő , és szerintem te is tudod hogy vele nem lehet packázni .
- Azt akarod hogy mennyek el veled?- ált össze a kép a fejemben , Thh újra kezdés ! Hamarább is rá jöhettem volna ,
itt már csak választanom kell, eldobom a büszkeségemet és ezzel megmentek egy életet . Vagy élhetek azzal a tudtal hogy megmenthettem volna egy életet de nem tettem . Se baj Alex előtt a büszkeségem megmaradt !
- Rendben . Benne vagyok, honnan tudhatom hogy nem esik bajom?
- Breki , Breki ... Szerintem te is tudod hogy kit - kit de téged nem bántana . Holnap este 7 kor érted megyek , addigra legyél kész.

Az idő gyorsan telt , talán túl gyorsan nem akartam ki meni de már késő volt vissza forudulnom így gyorsan felhuztam a csizmám cibzárját és ajtót nyitottam Loui - nak , háta mögé nézve nem kicsit lepődtem meg, BMW? Mégis kinek dolgozik , régebben még kocsija sem volt nem hogy ilyen!?
Habár Alexnél már megszokott volt hogy mindig drágábtol drágább autókal megyünk,
de Loui tól akki pékes ...
Hogy is mondjam meglepő.
Az igazat megvalava féltem ettől a találkozótol nem tudom mit várhatok Alexandertöl , hisz úgy kezelt mint egy rongy babát akit megunt s kidobot erre lásson csodát az ember most ki akarja nyírni az exem...
- Gyönyörű vagy... Készen állsz? - kérdezte Loui miközben kinyitotta a kocsinak ajtaját.
- Nem. De ha ez kell ahhoz hogy ne öljön meg , megteszem . - Láttam Alexet ölni,  nem habozna , akkor is miattam ölt,  még mindig ott ég a kép a szemem előtt , nem hagyhatom hogy egy ártatlan ember meghaljon. Loui nek ehhez semmi köze ami köztünk volt az már évek óta volt ..
Nem haboztam beültem az autóba , hallotam ahogy begyullad a motor ezzel a kocsi is elindul .
Nem figyeltem semmire, nem gondolkodtam semmin ....
Csak a tájat kémleltem tudtam hogy újra a szemébe kell néznem... -Alex! Alex! Kérlek.. - sírtam - SZERETLEK ALEX! NA HAGYJ EL.. KÉRLEK! KÉRLEK! ALEX!!! ALEX! - Kezdtem el kapálózni őrült módjára, de tudtam reménytelen.
Ekkor tudtam meg mit jelent rossz emberbe beleszertni.... Szeretlek Alex
- Az emlékek mint egy filmként égtek bennem minden eggyes másodperc itt ég bennem .
Mély levegőt kell venem hogy ne eredjenek el a könyeim nem akartam hogy Loui sírni láson , már csak arra eszméltem fel hogy a kocsi motorja le áll , mi meg egy hatalmas elhagyatott helyen vagyunk.
- Megérkeztünk . Bent várnak minket..
- Előre megyek !- mondtam majd elkezdtem lépkedni az épület felé csizmám hangosan kopogott ezzel mutatva hogy már nincsenek  egyedül , megérkeztünk, hátamnál Loui ment reméltem hogy nem
lőnek le minket mihelyst kiszáltunk a kocsiból reméltem hogy Alex nem akarta ennyire fél válrol venni a dolgot már ha a barátnőjét is megölte .
- Alex? - kiabáltam, hangom bezengte az épületet , épp egy ajtóhoz közeledtünk, mikor meghalottam kiszűrődni onnan egy durva tónusú hangot... Alex.
- Léna- kiabálta furcsán s meglepetten,
felgyorsítottam lépteim , már lassan futottam Loui alig birta tartani a tempót
- Léna te vagy az ? - hangzott a hang abból a közeli szobából, nem haboztam máris beszaladtam

De mikor be értem nem tudtam mit mondani mert ami ott volt az ....
A torkom kiszáradt lábaim a földbe gyökereztek miközben én csak meredten bámultam azt a pontot, egy széket ahol még csak nem is Alex, hanem egy hanglejátszo volt...
Nem gondolkozhatam sokáig egy kar érintette meg a válam..
Nem mertem hátra nézni nem mertem semmit se csinálni ..
Nem mertem de nem volt más választásom lassan hátra fordultam majd a tekintetem találkozot vele....
- Maga ... - suttogtam megrökönyödve
- Meglepetés Léna ! régen találkoztunk - mosolyodot el titokzatosan

Írói utószó: Először is...
BOLDOG ÚJ ÉVET! Meséljek nekem! Hogy teltek az ünnepek milyen volt a karácsony ? Mi érdekes történt veletek?
Másodszor pedig elérkeztünk ide... Mit gondoltok? Mi lehet ez az egész? Kivel találkozot Léna? 
Mik a feltételezéseitek ?