Negyvenhetedik

4.2K 229 24
                                    

Félt a szemembe nézni

¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.

Félt a szemembe nézni. Minden percben oldalra pillantott, a tekintetem izzadva kerülte. Idegességében a haját piszkálta, néha ajkához emelte az üvegpoharat, bár tudtam, hogy ezt időhúzás miatt csinálta. Bevallottam volna neki, hogy nincsenek rossz szándékaim, de azzal mit értem volna el? David herceg egy kényes fickó, aki nem tudja, hogy mi a különbség a vasvilla és a lapát között. Én tudom. Még akkor is, ha nem kéne tudnom.

Félelmet váltottam ki belőle, de talán jobb ez így. Szerettem volna minél hamarabb a dolgok végére járni és lezárni ezt a kényes beszélgetést. Bár próbáltam tartani magam és mindig figyeltem a nyugodt légzésemre, de az este folyamán többször is előfordult az, hogy kibillentem a hivatalos, határozott tartásomból. Bár ezt jobban lepleztem mint ez a herceg.

Minden pillanatban a drága óráját nézte, néha igazított a nyakkendőjén, ami majdnem kiszabadult a nyakából. Holokán megjelentek az izzadság cseppek. Ezek után tettem fel magamnak a kérdést, hogy mitől félt? Miért félt? Neki nem volt oka félni.

Nekem sokkal inkább. Az egyetlen ellenségem a jövő. Ez az egyetlen dolog, amitől félnem kell. Ezen kívül minden mással szembe szállok. - Térjünk a lényegre - hangomra összerezzent és őzike szemekkel felém pillantott. Nem érdekelt, hogy kit látott maga előtt. Nekem csak arra volt szükségem, hogy beszéljen. Arra, hogy információkkal szolgáljon. - Ahogy az imént mondtam, szeretném, ha mindent elmondanál Frederik André Henrik koronahercegről!

- Mindent amit tudok? - suttogtam.

- Nem az érdekel, hogy te mit tudsz - vontam fel a szemöldököm.

- Áh, értem! Szóval, Frederik egy nagyon jó ember! Ő az apja fia, de külsőleg inkább a királynéra hasonlít. Látni lehet, hogy nagyon jóképű és kifejezetten intelligens. Általában a szívén viseli az emberek sorsát és mindig segít, ha kell. Sok mélypontja volt! Ez a testvére halálával kezdődött.

- William halálával? - kérdeztem vissza.

- Pontosan - bólintott aprót. - William herceg halála megváltoztatta őt, és rideg emberré vált. Viszont újra önmaga lett, miután megismerte Natalie hercegnőt!

- Natalie, a svéd király lánya, jól mondom?

- Ez így van - hebegte feszülten.

- Nagyon jó! Szeretnék többet hallani Frederik herceg személyiségéről és szokásairól. Mit szeret csinálni?

- Áh...az a helyzet, hogy régi barátok vagyunk, de a kettőnk kapcsolata sosem volt őszinte. Nem is tudom... - túrta hátra a haját. - Nagyon szeret a szabadban lenni és hasznos dolgokkal eltölteni az időt. Hajókázni, lovagolni és elvileg zongorázni is nagyon szeret.

- Pompás - ujjaimmal az asztalon doboltam, mire kihúzta magát. - Azt mondod, hogy ő egy nagyon jó ember? Megértő?

- Ezt vitatnám azért! - piszkálta a borostáját. - Inkább úgy fogalmaznék, hogy a maga ura és ritkán szereti a váratlan dolgokat. Csak akkor megértő, ha teljesen átlátja és megérti a dolgokat. Természetesen én sem ismerem annyira, de régi barátom, szóval tapasztaltam mellette egy-két do...

|A Herceg Szívében|Donde viven las historias. Descúbrelo ahora