Kis ékesség. +18! - BEFEJEZETT.

Part 44. - A lagzi közepe.

- Szeretettel köszöntök mindenkit ezen a csodálatos napon. Szeretett fiam Jake és aranyos párja Nic, ma hivatalosan is össze kötötték az életüket. Nic, isten hozott a családunkban.

Mr. Williams, azaz Jake édesapjának beszéde csodálatos volt.
Ezután következett Jake, majd Malcolm. Ő is beszédet mondott.
Nagy szerencsémre semmi sértő megjegyzés nem volt benne, amit titkon nekem szánt volna.
Felszolgálták az előételt és a levest, majd neki láttam az evésnek.
Nem is ettem, hanem szinte faltam annyira éhes voltam már.
Beszélgettem a fiúkkal majd Nic édesanyjával, akit már kicsi korom óta ismerek.
Minden jól alakult a vacsora alatt.
Miután megettük a sült húsokat is, mindenki táncolni ment.
Az asztoltól mindenki elment így egyedül maradtam. A vállamat ekkor megkopogtatta valaki.

- Van kedve táncolni velem Miss King? – Kérdezte az ismeretlen öreg úr.

- Hogyne. – Mondtam, és már fel is pattantam.

A tánc parkett közepére mentünk és lassan ringatózni kezdtünk.

- Nos kisasszony, jobban van?

- Nem igazán. Mint láthatta Malcolm és én kaptuk el a csokrokat, így ma még táncolnom is kell majd vele.

- Ne idegeskedjen kérem, nem olyan szörnyű az. Lemerem fogadni hogy most is féltékenyen bámul minket.

- Azt nem hiszem. – Megkerestem Malcolmot a tömegben és tényleg minket figyelt. - Na jó, igaz volt, Malcolm tényleg minket bámul.

- Na ugye kedvesem, én megmondtam.

Az ismeretlen úrral nagyon jót beszélgettünk tánc közben és a kedvem is sokkal jobb lett.
Telt múlt az idő majd nyolc közül jött a torta.
Hatalmas tűzijáték és fényshow kíséretében gurították be a kocsit, amit ott állt egy hat emeletes hófehér torta.
Nic és Jake felvágták és mindenkinek adtak egy szeletet.
A későbbiekben Jake felkért egy táncra.

- Hogy tetszik az esküvő? Jól érzed magad? – Kérdezte.

- Nagyon szép minden, a tortáról meg ne is beszéljünk, nagyon finom volt.

- Ezt örömmel hallom.

- Figyelj, kérdezhetek valamit?

- Persze.

- Látod ott jobbra a falnál azt az idősebb urat, azzal a piros ruhás hölggyel?

- Igen látom.

- Kicsoda az az úr?

- Ő a nagyapánk, Robert Williams.

- Hogy tessék? Ez biztos?

- Igen, csak megismerem a nagyapámat.

- Ah, ez hihetetlen.

- Micsoda?

- Az esküvő előtt beszélgettem vele és azt mondta hogy senkinek sem a rokona, csak egy régi ismerős.

- Ilyen a drága nagyapus, imád viccelődni.

- Baszki Jake ez nem vicces. Kiöntöttem neki a szívemet Malcolmról és arról hogy mennyire szeretem.

- Pedig ez nagyon vicces.

- Jaj istenem, mennyire kínos.

- Kérlek ne haragudj rá, ő már csak ilyen, az egyik legjobb ember akit ismerek az életben. Mindig olyan tanácsokat adott nekem, amik a sikeremet koronázták. Hidd el nekem Nina, a tanácsai aranyat érnek.

Tovább táncoltunk még vagy kettő számot és közben remekül elbeszélgettünk.
Vissza mentem az asztalunkhoz és leültem egy kicsit mert már fájt a lábam a sok tánctól.