Huszonnegyedik fejezet

4.2K 285 20
                                    

Lando Norris

12. 27.

Két napja egyik Fewtrell se válaszolt az üzeneteimre vagy a hívásaimra. Maxtől nem vártam mást, igazából jogosan haragudott rám és az, hogy megütött szintén jogos volt. A szemem alatt óriási lilafolt éktelenkedett, és az orrom is eléggé fájt, de szerencsére nem tört. Miután Mila és a családja haza mentek, mi is másnap elindultunk. Közben egy családtagom sem szólt hozzám. Fogalmam sem volt igazából miért. Én sem akartam senkivel sem beszélni és nem érdekelt mit gondolnak. Milának rengeteg üzenetet hagytam abba reménykedve, hogy legalább annyit válaszol, hogy rendben van. Nem tartottam fairnek, hogy haragszik rám amikor csak jót akartam azzal, hogy véget vetek a kapcsolatunkat. Ezt az egész zűrt akartam elkerülni, és persze nem sikerült. Mindenki karácsonyát sikeresen is tönkre tettem. Még Savannah se szólt hozzám, ami leginkább meglepett. Ezután persze automatikusan a saját házamba mentem, ahol a csend és az üresség fogadott. Max egy ideje nálam lakott, de most minden holmija eltűnt, még a gamer cuccokat is elvitte.

- Hogy cseszhettem el ennyire?

Választ persze nem kaptam a kérdésemre, de a mellkasomban lévő fájdalom egyre jobban csak erősödött. Nem akartam rá gondolni, kimondani meg végképp nem, de szerettem Milát és úgy tűnik csak rontottam a helyzeten azzal, hogy nem vallottam be neki az érzéseimet, de még magamnak se. Talán akkor most csak az egyik Fewtrell gyűlölne, nem mind a kettő. Míg a keserű gondolataim emésztettek, a telefonom megrezzent a zsebemben és mivel azt hittem Mila az, így azonnal előhúztam, de csak Carlos neve jelent meg.

Carlos Sainz: Veled meg mi történt? Láttam Instagramon feltöltött lesifotókat, haver.

Lando Norris: Milyen lesifotók?

Most komolyan kerültek ki rólam már is képek? Már csak ez hiányzott.

Carlos Sainz: Igen, és elég jól sikerültek...

Lando Norris: Maxtől kaptam pár ütést.

Carlos Sainz: Ohh szóval megtudta, hogy kavarsz a húgával.

Lando Norris: Ja.

Carlos Sainz: És Mila? Most akkor szabad az út, nem?

Lando Norris: Ő is utál.

Carlos Sainz: Szerintem ő képtelen lenne rá, hogy utáljon téged. Láttam hogyan nézett rád múltkor, ha haragszik is simán megbékél.

Lando Norris: Gondolod?

Carlosnak a szavai azért javítottak a helyzeten, és hirtelen kicsivel már jobban is éreztem magam. Mi van, ha Mila tényleg megtudna nekem bocsájtani? És talán még meg is próbálná velem egy igazi kapcsolatot?

Carlos Sainz: Szerezd vissza a nődet, gyerek!

Lando Norris: Meglesz, papi!

Lezártam a képernyőt, majd felálltam a kanapéról és a hálószobámba vettem az irányt. Maximum gyorsasággal lezuhanyoztam, majd tiszta ruhába bújtam, ami egy fekete farmerből és szürke pólóból állt, majd visszamentem a nappaliba. Felkaptam a mobilomat, meg a kocsikulcsot és kimentem a házból. Még az autóban volt Mila ajándéka, amit nem tudtam neki oda adni több okból is, de most végre oda adhatom neki. Mivel tudtam jól, hogy nem fog válaszolni az üzeneteimre, így csak szimplán az utcájukba leparkoltam, jóval távolabb a házuktól. Nem akartam összefutni Max-el, de a szüleikkel sem, mivel így is elég gáz volt ami a teraszon lezajlott két napja, így kapucniban osontam be a ház oldalához, majd a növényfelfutón felmásztam Mila ablakához. Amint felértem, azonnal megláttam az ágyon ülve, előtte pedig a laptopja felnyitva állt. Bekopogtam az ablakán, mire feltűnően összerezzent, majd zavart tekintettel felállt az ágyról és az ablakhoz jött. Amint kinyitotta, be is másztam.

- Mit keresel itt? –kérdezte Mila, és azonnal távolabb lépett tőlem. Szerencsére az ajtaja bevolt csukva, így a lebukásom veszélye csökkent.

- Beszélni akartam veled –feleltem, és lehúztam a kapucnit a fejemről. Mila megszeppenve nézte az arcom.

- Jézusom! –lépett közelebb hozzám, majd a szememhez érintette az apró vékony ujjait.

- Nagyon fáj? –kérdezte, mire megingattam a fejem.

- Annyira nem.

- Max túlzásba esett –sóhajtotta, majd ismét hátrébb lépett.

- Jogosan ütött meg, de most nem is erről akarok beszélni!

- Ha tisztázni akarod, hogy vége a kapcsolatunknak már tudok róla és felfogtam... Az ajándékot pedig felejtsd el! –fordított nekem háttat, mintha így nem tudnám mennyire összetörtem őt valójában. De miközben mindenen egyes szaván kavargott az agyam, egy valamin megakadtam.

- Milyen ajándék?

- Nem találtad meg?

- Nem –feleltem, mire ismét felém fordult.

- Akkor is mindegy, lényegtelen már!

- Nem, nem az! Azért jöttem ide mert elakarom mondani, hogy mennyire szeretlek, Mila! Abba akartam hagyni a kapcsolatunkat, mert nem akartam, hogy ez legyen, ami most! De kiderült minden, és most már nem kell mitől tartanunk! Max így is úgy is haragszik, és nem akarlak ez miatt elveszíteni!

- Lando... –kezdte, közben láttam rajta, hogy alig bírja a könnyeit visszatartani.

- Nem kellett volna feladnom akkor sem, amikor még titokban tartottuk a kapcsolatunkat! Hibáztam, Mila! De kérlek, hogy adj még egy esélyt! –léptem közelebb hozzá, és hála az égnek nem hátrált el vagy került ki.

- Erőtlennek érzem magam, Lando! –sóhajtotta, majd engedte, hogy köré fonjam a karjaimat.

- Tudom, hidd el én is! De együtt rendbe hozunk mindent! –mélyen beszívtam az illatát, ami a napokban már nagyon hiányzott.

Instagram: dkamilla_iroioldal, dkamilla.ph

TikTok: dkamilla

Barátzóna / BefejezettWhere stories live. Discover now