•1. rész•

17 2 0
                                    

Mint mondtam költözni készülünk, de továbbra sem értem honnan van erre pénzünk… Észrevettem a szüleimen, hogy „mostanában” (párhónapja) kicsit másabbak, főleg apukám. Van, hogy napokra elmegy dolgozni, de eddig nem kellet neki, hisz a munkahelye nem követeli ezt meg, illetve volt néhány aggasztó telefonhívása is, amiket véletlen halottam meg. Nem beszéltem vele/ velük erről, mert igazából ezeket nekem nem is szabadna tudnom… Egyszer apa elszólta magát előttem, hogy beszélt Szili apjával, de nem értettem, hogy ezzel mi a baj, ugyanis jól tudom, hogy ők gimnázium óta legjobb barátok, de olyan zavartan viselkedett utána és el is ment 1 hétre dolgozni. Hogy őszinte legyek sokat gondolkoztam azon, hogy velem van valami baj és biztos csak előlem menekül, mert megutált. Nekem ez az utóbbi időszak nagyon nehéz volt, hisz baba korom óta össze voltam nőve apukámmal, de manapság se ő, sem anya nem szól hozzám. A nővérem meg folyton dolgozik, szóval időm nagy részét Ádámmal és Bubival töltöm, ha csak nem suliba vagyok, nem edzésen vagyok, vagy nem épp tanulok. Próbálok mindig mosolyogni és olyan lenni, mint régen, a suliban és a fiúk előtt, de a fiúk szerintem látják rajtam, hogy valami nem oké. Ami azt illeti szerintem a fiúk is tudják, mi történik most a családban, de legalább ők törődnek velem…
Ma szombat van, és jelenleg pakolom be az utolsó dobozokat a kocsimba és viszem át a másik lakásba őket. A ház a város szélén van, hatalmas, de mégis otthonosan lett berendezve. Ami egy kicsit furcsa nekem, hogy több, elég komoly riasztó is van és az egész ház be van kamerázva kívülről.

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.

Még vissza mentem a kutyámért és véglegesen is elbúcsúztam a háztól

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.

Még vissza mentem a kutyámért és véglegesen is elbúcsúztam a háztól. Kicsit nehéz volt, hisz mégis itt nőttem fel, de egy korszaknak vége és ezt el kell fogadnom. Az út körülbelül 10 percet vett igénybe, de az is hozzá járult, hogy nem igazán szoktam betartani a sebességkorlátozásokat, szeretem a gyorsaságot nah. Mikor megérkeztem kipakoltam a szobámba a cuccaim. A szobám letisztult és otthonhonos. Tartozik hozzá egy fürdőszoba és egy gardrób is. Az ablakom a nem túl messzire levő útra néz, ami miatt kifejezetten boldog vagyok, hisz nagyon szeretem nézni, ahogy az autók, kamionok elsuhannak. Miután kipakoltam mindent megetettem a kutyám és megbeszéltem a srácokkal egy találkozót.
Nagy örömömre Bubival nagyon közel lakunk egymáshoz, szóval elég sokat fogunk egymásnál csövelni. Volt körülbelül még negyedórám, hogy odaérjek hozzájuk, hiszen úgy egyeztünk meg, hogy Bubiéknál találkozunk. Gyorsan felvettem egy fehér pulcsit, amit feltürtem, ehhez párosítottam egy zöld, bő nadrágot, amit egy lánccal és egy övvel dobtam föl, illetve egy fehér cipőt vettem még fel hozzá. Felvettem a kedvenc nyakláncaim és néhány gyűrűmet is.  Összefogtam a hajamat, befújtam magam a parfümömmel és felkaptam a kocsikulcsom.

•Our Love•Where stories live. Discover now