Szét megy a fejem...mi történt? Semmire nem emlékszem. Egyáltalán hol vagyok perpillanat?
Oh,otthon,oké. Nem,nem oké,mert még mindig nem tudom mi történt.
Arra még emlékszem,hogy össze futottam a belvárosban Freddel,ő pedig meghívott egy sörre,aztán...o,hogy az a...
Sajgó fejjel ültem fel az ágyba,tekintetemmel Mie - ot keresve,viszont nem volt a szobába.
Enyhén szédülve mentem az ajtóhoz,neki dőlve az ajtófélfának,hogy el ne dőljek.
Elcsesztem. Nagyon.
Önfeledten nevetgéltünk Freddel,és mentünk volna a pulthoz még egy sörért,amikor is véletlenül neki mentem valakinek. Káromkodva fordult felém a nagy darab,mikulás szakállas motoros pasas,és ragadott meg a pulcsim nyakrészénél fogva.
- Héj,haver nyugi,véletlen volt. - fogott rá a férfi kezére Fred.
- Kiöntöttétek a kibaszott sörömet. - úgy ahogy voltam,fel emelt,a padló hirtelen eltűnt a lábam alól,ahogy egy gyönyörűet repültem az egyik asztalig,ami össze is tört alattam,így nem egy pohár tartalma rám borult.
Fájdalmasan nyöszörögve néztem végig magamon,majd megfogtam a hozzám legközelebb eső tárgyat,és a pasashoz vágtam. A cigigarettacsikkel teli tartó nagyot csattant,ahogy az arcához csapódott,helyből három férfi állt fel az asztaltól,a pultos pedig telefonálni kezdett.
- Hő! - hördült fel Fred,mérgesen nézve rám,amikor is leterítette egy jobbról kapott ütés.
Fel ugrottam a földről,magam elé emelve a kezeimet,hogy behúzzak egyet annak aki behúzott egyet Frednek,viszont kicsapódott az ajtó,muszáj volt oda néznem,aztán alaposabban megnéztem a padlót,amikor visszakerültem a földre. Fa padló,nem kényelmes rajta feküdni.
- Gyere. - rángatott fel a földről hangok alapján Fred,mert megmondom őszintén csak foltokat láttam.
- Ez nem a bejárat. - mutattam magunk elé,mert egy totál ismeretlen hely felé mentünk.
- Tudom barátom,éppen szökésben vagyunk. - rángatott maga után továbbra is. Ki értünk a friss levegőre,de nem álltunk meg,csak akkor,amikor befejeltem valamit,és seggre estem.
- Mi volt ez? - fogtam a fejem fájdalmas grimaszokat vágva.
- Egy tábla,bocs,nem láttam. - szabadkozott Fred,viszont hallottam a hangján hogy nem sok kell neki,és elneveti magát. - Egyébként felhívtam a barátodat.
- Hogy mit csináltál?? - rendben hogy kicsit részeg vagyok,és most vagyok túl életem első kocsmás verekedésén,valószínűleg magunkra vonva a rendőrök figyelmét,de azért még túlzás volt Mike - ot felhívni. - Vagy inkább mikor?
- Amikor kijöttünk a kocsmából,te pedig félholtat játszottál.
- Volt merszed elvenni a telefonomat? Egyáltalán honnan tudtad a kódomat?
- Pont hívott téged. - rántott vállat jókedvűen,nekem pedig lepergett előttem az életem. - Jé,itt egy taxi.
Megdörzsölve az arcomat néztem a park melletti parkoló felé,ahol fék csikorgatva állt meg egy taxi,amiből Mike eszelős tekintettel szállt ki.
- Jonny Rossy William,mégis mi a francot képzeltél? - kiabált rám mérgesen,ahogy egyre közelebb ért hozzám,majd egy jó erőset ütött az arcomra. - Gyereked van,erre részegen verekszel egy kocsmába,teljesen elment az eszed??
Bűnbánóan hajtottam le a fejem,majd kaptam a szám elé a kezem. Alrébb futva görnyedtem össze a fűben,és adtam ki magamból a gyomrom tartalmát. Arra még emlékszem hogy Mike haza rángatott egy taxiban,majd bedugott az ágyba,és bealudtam.
YOU ARE READING
Szeretsz, Idióta? - Átírás Alatt
RomanceMike Morgan. Másnak egy idegen, átlagos embert jelent. Nekem is. Azonban Angyalka egészen mást mond. [Előre is bocsánat a helyesírási hibákért]