Depression Love (SOPE) {BEFEJEZETT}

10. Fejezet 16+

Yoongi pov:

2 pillanattal később azt éreztem hogy Hobi ágyéka ami eddig távol volt tőlem most hátsómnak van nyomódva. Eléggé kemény már szegénykém.

-A-Aaahhh.. - Hobi szívja a nyakam. Erre nem tudok máshogy reagálni!

-Mmm Yoongih.. Ezek a hangok csodásak! - Megfordultam Hobi ölében és ágyékom hozzádörzsöltem az övéhez.-Aaaaahh Yoongihh.. -

-Hooobihhh.. - Na ez valóigaz kicsit fura.. Nagyon... De én valahogy élvezem. Nagyon ingerel. És ahogy feltűnt Hobi. Is nagyon de nagyon élvezi. Lehet hogy tényleg vár rá hogy lefeküdhessen velem?

De félek... Ha odaadnám neki ártatlanságomat.. Akkor vajon.. Már nem kellenék neki? Rengeteget estem pofára így még meg is érthető hogy nem tudom még teljesen àtadni magam az ilyeneknek.

Sötét gondolataim közben nem áll meg a kényeztetés. Testem kifelyezetten élvezi. Ám lelkem vacog.

-Yoongih... E-el fogok menniihh.. - Pillanatokkal később valóban elment.

Ez engem is elélveztetett szóval én is magunk közé élveztem. Gyorsan kiszálltunk a kádból megtörölköztünk és felöltöztünk.

Szégyellem magam amiatt ahogyan nyögtem és hogy 'pucérkodtam'
Nagyon kellemetlenül érzem magam. Nagyon szeretem Hobit de én félek.. Vágyom rá való igaz.. De fiatal ez a kapcsolat.. Mi van ha minden csak egy látszat hogy lefeküdjön velem és elhagyjon és én meg egyedül legyek..

Na.. Szóval mikor belső démonokat emlegettem... Erre gondoltam...

-Baby minden rendben? Olyan feszült vagy.. - Simított Hobi mellkasomra.

-Én... Szégyellem magam... -

-Miért? - Felhúzza szemöldökét és kérdően pillant rám.

-Azok a hangok amiket kiadtam.. - Érzem ahogy lassan elpirulok.

-Jajj dehát azok csodás hangok voltak! Félsz? - Csak egy bólintással válaszoltam. - Mondtam hogy várok! Addig míg te nem mondod hogy csináljuk nem megyek olyan messzire! - Megpuszilta homlokom majd magához húzott.

Biztos vagyok benne hogy megbántottam. Ezaz Yoongi bazd el!

-Hobi sajnálom ne haragudj! -

-Miért haragudnék? -

-Mert hát te vigyázol rám és türelmes vagy.. Én pedig úgymond félek.. -

-Jaaajj te! - Rövidke kuncogás. - Drágaságom nekem nem baj ez! Várok amíg el nem érkezik az a pillanat. Nem fogok felháborodni ha 1 év múlva jön el,vagy több. Nem érdekel mikor. Csak neked legyen jó. Légy felkészülve. Nem akarom hogy eossz legyen. És ha készen állsz majd akkor lefekszem veled. Ennyi. De nem kell félned hogy elhagylak vagy valami durvát teszek ami fájna neked! - Szavai nagyon jól esnek nekem.

Annyira hogy el is sírtam magam.

-Köszönöm Hobi.. - Csak ennyit tudtam elszipogni és mellkasába fúrtam fejemet.

Hobi simogatta hátam míg el nem aludtam. Álmaim hullámán csofálatos dolgot láttam. Kár hogy lehetetlen..

Álom:
Beindítom a mosogatógépet és elkezdem főzni a vacsorát.

Finom illatok lengik be a konyhát mígnem hallom hogy egy autó leparkol.

Mosolyogva elkezdek megteríteni 4 főre.

Hallom ahogy a bejárati ajtó nyitódik majd 2 kisfiunk szalad be nagy viháncolva.

-Apuci!! - Ugrottak rám a kisgyerekek. Óvatosan megöleltem őkat majd elküldtem kezetmosni a fiúkat.