Luna szemszögéből:
Amikor fel keltem , mindenki körültem volt. De én csak egy embert akartam látni.
- papa hol vagy.. Mondtam már sírva..
Anya és nagyi könnyes szemmel nézetek rám és akkor jöttem rá hogy mi történt és hogy ki lettem .
- Nagyi hívd ide Angelot . Mondtam és mindenki néz . Dániel féltékeny lett.
- Főnök . Jött oda a jobb kezem
- Mostantól a Nagymamát védeni. -Adtam ki a parancsot
Értem azt a sötétséget ami fel emészt. És fèltem hogy bánthatom a nagymamámat vagy anyámat .
Ekkor még szólalt Simon Rodrigez.
-Luna holnap költőzöl a fiam hoz.
- Legyen . De nem leszek kedves. -Mondtam
Ekkor Dániel meg szólalt.
- Én szeretlek és nem viccelek.
Egy kicsit meg hatottam.
