Daniel szemszögéből:
Épp kocsival tartottunk haza fele Lunával. És egyszer csak Luna fel kijátot hogy álljak meg, és én félre álltam az autóval. Luna hirtelen ki pattant az autóból. Elsètált és leült egy fa tövébe, és én meg láttam hogy elkezdt sírni. Én hirtelen nem tudtam hogy mit tegyek, és végül oda mentem hozzá . Meg érintetem a vállát. Végül hozzá szóltam.
- Mi a baj?- kérdeztem halkan.
-.......-nem felelt.
Ez ért meg kérdeztem tőle újra.
-Mi a baj kedvesem ? - kérdezem tőle.
-Semmi .- Felelte.
Luna hirtelen fel ált és így szólt.
- Sajnálom hogy nem tudok küzdeni papa. -Mondta Luna.
El indult a kocsi felé és én mentem utána.
