Megbolondítasz! (Spacc) /BEFEJEZETT/

7.rész

Válasznak csak nyakamba szuszogást kaptam.

Másnap reggel:
Arra émredtem hogy valaki simogatja a hajamat. Azt hittem Laci, de aztán eszembe jutottak a tegnap történtek és rájöttem, hogy aki simogatja a hajam nem más mint Peti.
-Jó reggelt-mondtam
-Neked is! Ugye nem felejtetted el amit tegnap beszéltünk?!-kérdezte
-Attól függ miről?-kérdeztem.
-Arról hogy ma megbeszélitek Lacival.-mondta ilyen "tudniakarodmitbeszéltemvele" fejjel.
-Igen,és?-kérdeztem félénken
-1 óra múlva itt van.-mondta félve
-Most csak szopatsz, áhh biztos csak szopatsz tuti nem jön.-mondtam magabiztosan.
-Nem, tényleg jön.-mondta
-Basszameg!
-Mi az?-kérdezte
-Mindjárt itt van én egy romhalmaz úgy nézek ki, te az ágyamban fekszel. Na mindegy iparkodjunk akkor.

Manuel szemszöge:
-Baba, mit kérsz enni?-kérdeztem mert most keltünk fel.
-Amit adsz.-mondta én meg gondoltam magamat adom
-Itt van a reggeli.-majd csak furán nézett engem.
-Nem értem-jelentette ki.
-Én vagyok a reggeli.
-Ennyire akarod?
-Nagyon is!
-Na jó gyere.
És hát megtörtént a 🔞
-Na most tényleg együnk mert éhes vagyok!-mondta
-Jo oké benne vagyok
Laci szemszöge:
Iszonyatosan bánt amit Izával tettem, nem akarom elveszíteni. Féltem őt. Féltem őt Petitől, hogy tényleg összejön vele. Ma megyek hozzá még egy 10 perc és ott vagyok, de ezt a Petivel beszéltem meg nem pedig Izával, félek, hogy csak rontanék a helyzeten.
10 perc múlva:
Kopogok.
-Megyek.-hallottam meg Iza hangját, úristen de hiányzik.
Kinyitotta az ajtót.
-Szia.-mondtam neki.
-Szia.-köszönt vissza.
-Mérges vagy?-kérdeztem és féltem a válaszától.
-Igen. Nagyon mérges vagyok rád, magamra, hogy hittem neked és nagyot csalódtam benned. A tegnapiról meg nem is beszélve, hogy képzeled hogy én megcsaltalak volna, tudod én nem olyan vagyok mint te. Peti nekem a bátyám akire mindig is vágytam. Neked hála most nem tud felkelni és bálam van egy hétig és én folyamatosan törődöm vele. És ő még neked akar jót, attól függően is amit tegnap csináltál vele, most neki köszönheted hogy nem doblak ki mert, ha rajtam állna nem lennél már itt az is biztos.-mondta idegesen és meg is értem.
-De én csak téged féltettelek. Petitől. Féltem, hogy elveszi azt ami az életem legfontosabb része. És nem akartam veled kiabálni csak nagyon ideges voltam amikor láttalak Petivel.-mondtam neki.
-Ezt megértem, de akkor is tudod, hogy Peti olyan nekem mintha a bátyám lenne és ezt te is tudod. Soha nem csaltalak volna meg vele, de te meg csaltál.-mondta
-De......-kezdtem bele de félbeszakított.
-El se kezd ezeket a kifogásokat, hogy részeg voltam, sokat ittam, nem voltam önmagam. Attól még tudnod kéne hol a határ.-mondta teljesen jogosan.
-Tudom, hogy elbasztam az egészet, de én nem akarok nélküled élni. Kérlek adj mégegy esélyt.-itt legördült egy könnycsepp.
Iza szemszöge:
Letöröltem a kifolyt könnycseppet az arcáról és a szemébe néztem.
-Figyelj, ezt majd máskor még megbeszéljük, de nekem ez most túl sok. Nem bírok ennyit, majd késöbb átbeszéljük. Időre van szükségem. Sajnálom.-mondta mire felkuncogott de el is hallgatott.-miért nevetsz?
-Mindig én mondtam hogy sajnálom és mindig kiborultál és soha nem hittem hogy ez fordítva is meg fog történni.-mondtam már sírva.
-Ne sírj.-odamentem hozzá és megöleltem.
-Majd akkor nem fogok sírni amikor újra az enyém leszel.-mondta szipogva.
-Na nekem viszont most mennem kell, le kell jegelni Peti hasát.-mondtam neki.
-Rendben nekem is mennem kell mert este fellépésünk lesz Brúnóval. Szia.-mondta
-Szia.-mondtam.
Bementem Petihez lejegelni a hasát de amikor montem volna ki felült és megfogta a csuklóm.
-Várj, akarok kérdezni valamit! Elöször is köszönöm hogy ápoltál már sokkal jobban vagyok, másodszor pedig eljönnél velünk ma buliba?
-Biztos jó ötlet ez?
-Biztos nyugi.-mondta mire beadtam a derekam.
-Na jó.
-Oké most haza megyek, egy óra múlva jövök érted.-mondta Peti.
-Oké készülődök.
-Oké.
Peti elment én meg neki álltam készúlődni.
Ruhám:

Hajam:

Sminkem:

Sziasztok!
Tudom pár napja nem volt rész, de itt is van a 7.rész. Nem sokára jön a kövi.