Tiltott Vágyak

chapter.I.bemutatkozás

Az életem röviden: A nevem Nora Baker 17 éves vagyok és egyedül élek egy viszonylag elégé nagy házban itt Hiltonban. Ennek oka hogy a szüleim és a 27 éves bátyám állandóan üzleti úton vannak és ráadásul nem is ugyan abba a városban élünk. Az apám egy cég vezér igazgatója anyukám pedig ennek a cégnek az ügyvéde a bátyám pedig a gyakornoka. Így nekem megadatot az a lehetőség amit a szüleim ajánlotak fel ,hogy vesznek nekem egy házat és egy kocsit, ez mindigis így volt, a pénzükel probálnak meg venni már kiskorom óta.

A telefonom hangos rezgésére keltem. A telefonom képernyőjén pedig legjobb barátnőm nevét véltem felfedezni.- merre vagy már?
Vagy ma nem viszel suliba?mert akkor szólhatál volna ellöbb is. Aurorát már kisslány korom óta ismerem. Az apukája orvos, az anyukája pedig ápolónő így sosem volt idejük Aurorát suliba vinni. -baszki menyi idő van?- tettem fel a kérdést álmosan és félve, hiszen reménykedtem benne ,hogy nem fogunk miattam elkésni. -07:30 ugye már uton vagy?- kérdezte remegő és ideges hangon Aurora.- nem ami azt illeti...- fejeztem volna be a mondatot mikor Aurora félbe szakított. -úristen Nora. Figyu én elmegyek buszal ha még azzal is az idődet vesztegeted hogy értem gyerre le késük az egész napot.- monda kuncogva a lány.

A telefont egy elköszönés után gyorsan az ágyamra dobtam és rohantam a fürdő szobámba le tusolni és fogat mosni. Miután elkészültem ki vettem a hajamban lévő haj csavarokat amitől ugy néztem ki mint egy nagymama és felkaptam egy ruhát. Miután nem volt időm válogatni elő vettem a legelső dolgot ami a kezemügyébe akadt ami egy nagyon mini kék szoknya volt ,hozá illő boleróval és egy hosszú nyakú fehér felsővel. Mint mondtam mini, NAGYON mini de anyira sietem ,hogy erre csak utolag figyeltem fel. A hajamba tetem egy világos kék hajpántot és gyorsan feldobtam egy kis szájfényt korrektort és szempilla spirált. Miután az előbb említet termékel kinyomtam a szemem el mondtam egy sor káromkodást és fel kaptam a táskám és a kocsi kulcsom.

Az iskola parkolójában arra lettem figyelmes, hogy a szokásos helyemen egy ugyan olyan range rover ált mint az enyém csak matt feketében. Nem tudtam eldönteni ,hogy melyik miatt eset le az állam jobban a miat ,hogy a helyemre ált valaki vagy amiat ,hogy az autónk szinte meg különbözhetetlen volt. De mikor rá néztem az órámra rá eszmétlem ,hogy majd rá érek késöbb is ott álni a parkolóban és meglepödőt arcot vágni , szinte rohantam fel az osztályunkba ahol éppen osztály fönőki óra ment amiről én már igy is 16 percet késtem.

Miután egy sor kopogás után be nyitottam , egyetalán nem az a látvány fogadott amire számítottam. Egy magas férfi állt elöttem barna hajal és sötét kék szemekel egy olyan ingbe amit az izmai szinte szét szakítottak. -e..elnézést mondtam ezt remegő lábakal ,hisz tudtam ,hogyha ő egy új tanár akkor igenis be fogja írni azt a 16 perc késést. A tanáraim általába nem szokták köszönhető az egész éves kitünő átlagomak ami miatt általába csak meg fordul a fejükbe hogyha Nora késett biztos jó oka volt rá de ez..most nem így történt. A férfi szeme szinte fort a dühtől. -maga mégis ,hogy képzeli hogy 16 perc késés után ide állítnekem lihegve és csak anyit képes ki nyögni , hogy elnézést?
-én-fejeztem volna be a mondatom amikor közbe vágot. -tekintve , hogy lekéste a fele órát ezért be írom a 20 perc késést és az órai munka egyest.- jelentete ki, és a kezével jelezte , hogy foglaljak helyet. Miután leültem a barátnőmhöz fordultam és kérdően néztem a szemébe miközben ő elkezdte mesélni azt, hogy lemaradtam arról ahogy az igazgató bemutatja az új osztály fönökünket Mr.wine-ot. -Maga egyenesen keresi a bajt, nem igaz?- Nézet rám az elötünk tanári asztalnál ülő tanár. -ha enyire beszédes kedvében van áljon elém és mesélje nekem el a második világháború kirobbanásának pontos idő pontját és főbb okait-. Az idegeség teljesen át járta minden remegő porcikámat, és nem attól ,hogy nem tudom a kérdéseire a válszt, hanem attól ,hogy ő az első tanár akivel valaha is meg utáltatam magam. Amint fel áltam a székből Mr.wine figyelme a szememtől hirtelen át csúszot a nagyon rövid szoknyámra ami alapból is nevetségesen kicsinek bizonyult ám miután éreztem ,hogy a szoknya teljesen felvolt csúszva az ölemig sebesen kezdtem el húzogatni. Miután a tanár úr bele harapot az alsó ajkaiba még jobban feltünt ,hogy a szoknya túl rövid volt.- Jöjön csak-. Nézetrám gúnyos mosolyal, hiszen ara számítot ,hogy nem tudok semmit, és hogy a szép jegyeim oka a miniszoknyám volt.