Szomszédom Niragi

42.

És itt volt igaza Nirának! Én is baromira kötőtdtem hozzá, elmondhatatlanul. Amilyen nehezen engedtem magamhoz közel , úgy olyan hamar megszerettem. Nem akartam rosszat nekik , de főleg magamnak nem!!!

- Figyeljetek! Én nagyon szeretem Nirát , még ha néha elég hisztis! És én mellette maradok! Viszont! Amennyibe észreveszem , hogy a hátam mögött történnek dolgok , azonnal ott hagyok mindenkit! Világos? - néztem mindkettejükre, mire ők bólogatva együtt értettek.

....
Az eltelt pár nap igen húzós volt , de Dóri segítége nélkül nem ment volna, be kell látnom.
De azért kivettem a részem a dolgokból. Én intéztem a bevásárlást , es en vittem dokihoz anyát. De hála égnek nem viseli olyan nehezen mint amire számítottam. Persze Peter után is mentem anyám kérésére. Már javul az állapota , de sokaig lesz fekvőbe.
Hát megmondom őszintén , anya kérésein kivül nem teljesitettem vele szembe semmit, mert utálom mint a szart. Egy igazi féreg. De remélem hogy a helyettese is majd elbasz néhány dolgot.
A pékségnél is segítettem pár órákat , beálltam kasszázni mert nekem nem volt kedvem papírmunkához.
Persze közöltem hogy ki ne merjenek fizetni mert anyáért csinálom, de nagyon cukik voltak a srácok, mert kaptam tőlük egy mini tortát köszönetképpen.

...

- Kislányom, azért jó lenne ha te is lepihennél mert egész nap mész mint a távirat és a szabadság pihenésre van. - szólt rám anya miközben a rakott krumplit ellenőriztem hogy jól átsült e.

- Jól van, jól van! Megadom magam! - tettem fel a kezem megadóan.

- Kicsim , baj van? - rohant be hirtelen Nira.

- Jah semmi szívem , csak anyával poénkodtam. Nemsoká kész a kaja. - öleltem meg. Néha olyan fura hogy sokkal magasabb nálam.

- Okés, de legközelebb ne tedd fel a kezed mert mást jelent! - nevetett ki, és közben a fejemet simogatta.

- Nos, akkor terítsünk meg. Anya te a fotelból eszel vagy az asztalnál?

- Asztal. Már megyek is!

- Segítsek? - néztem rá kérdőn.Mire nemlegesen bólintott.

Kaja közben öröm volt látni, hogy tök jól eldumálnak. Anya nagyon imádta Nirát. Sokat dumáltak a kultúrális különbségekröl és hasonló dolgokról.

- Na és Jane neked van terved valami suli vagy ilyenek? Hiszen még viszonylag friss érettsécgis vagy.

- Ahh anya, tudod h nem tervezek. Nálam az sose jött be. Majd kialakul, örülnék ha már végre a munka normalizálódna! - kacsintottam Nirára.

- Ugyan, fogalmam sincs miről dumálsz ! - simogatta meg a kezem.

- Na és ha ti végeztek Nira? Mész vissza?

- Én már nem! Jane mellett maradok , mert szeretjük  egymást és szeretném ha össze kapná végre magát! - mire tetetett durci fejjel néztem rá.

- Na de elég a sok hablatyból! Együnk! - mondtam határozottan.

Menetközbe a főfnökkel emailoztunk, hogy mi merre , mert pár nap és újra meló. Utána meg a búcsú buli! Érdekes lesz azt már most látom!