Srác, akit összetörtem

Huszonegyedik fejezet

Briell West

Február 17. péntek

Lando sohasem volt egyszerű eset, és úgy tűnt ennyi idő elteltével sem tudom igazán kezelni őt. Még mindig nem tudtam, hogy igazából mire van szüksége, de a tegnap esti reakciójából ítélve, egyértelműen nem szakíthattam vele, még ha tényleg nem is volt egészséges ahogy hozzám állt, viszont azzal nem sem segítettem volna rajta, ha itt hagyom és hátat fordítok neki. Ezért végig gondoltam mindent az éjszaka és arra a döntésre jutottam, hogy előtérbe helyezem Lando mentális egészségét és próbálok úgy állni a szüleihez, hogy ne érdekeljen mit is gondolnak rólam. Ha Lando jól lesz, akkor majd ismét visszatérek a terveimhez, de elsősorban azt akarom, hogy ő rendben legyen. Kora reggel felkeltem, még Lando előtt és úgy döntöttem készítek neki valami reggelit. Szerettem volna, ha azt érzi, hogy itt vagyok neki és számíthat rám. Pirítóst, tojást és teát is készítettem, majd a nagy ebédlő asztalnál megterítettem. Pont letettem a két bögre teát is, amikor Lando kockás pizsamában megjelent a konyhában.

- Jó reggelt! –köszöntem félmosollyal, ő pedig álmosan hozzám csoszogott.

- Jó reggelt! –köszönt vissza, és közben az asztalra nézett.

- Ha valami rosszhírt akarsz közölni, akkor inkább kihagynám a reggelit.

- Miért gondolod, hogy valami rossz hírt akarok közölni? –forgattam meg a szemem, és az ölelésébe bújtam.

- Mert mostanában csak azzal bombázol –közölte, mire elhúztam az ajkam.

- Nincs semmi, csak gondoltam csinálok reggelit –vontam vállat, amikor elhúzódtam tőle.

- Remélem tényleg így van –ült le az asztalhoz, én pedig szembe vele. Tényleg szerettem volna őt rendbe hozni.

- Mi lenne, ha csinálnánk ma valamit? Kihagyom az óráimat és elmehetnénk valahova –dobtam fel az ötletet. De ő csak gyanakodva méregetett.

- Tegnap még szakítani akartál velem, most meg programot akarsz velem csinálni? –kérdezte és éreztem, hogy kezd mérges lenni.

- Tudom, hogy kiakasztottalak, de szeretném helyrehozni –néztem rá komoly tekintettel.

- Mikor költözöl? –kérdezte flegmán, mire eleresztettem egy nagy sóhajt.

- Nem költözöm el –mondtam, mire felkapta a fejét és a kezében lévő pirítós is megállt.

- Ha csak sajnálatból nem fogsz, akkor nem kell itt maradnod –reagálta rögtön, és olyan volt, mint egy sértődött kisgyerek. Felálltam a helyemről, majd átsétáltam hozzá.

- Lando, szeretlek és azt akarom, hogy jól legyél, ez nem sajnálat –simogattam meg a haját, mire a fejét a mellemhez döntötte.

- Ne haragudj, hogy mostanában ilyen hülyén viselkedtem –sóhajtotta, majd elhúzta a fejét és az ölébe lehúzott.

- Nem haragszom, csak ne veszekedjünk, jó? Próbáljuk felnőttesen kezelni a dolgainkat –mondtam, majd hosszú csókot váltottunk.

- Rendben, akkor reggeli után keresek valami programot magunknak, rendben? –kérdezte mosolyogva, és örültem amiért tűzszünetet tudtunk kötni.

****

Landot lázba hoztam azzal, hogy akarok vele valami programot csinálni, így késő este felé megérkeztünk egy kikötőhöz. Nem igazán értettem mit keresünk itt, de úgy döntöttem megvárom mi sül ki a helyzetből. Lando mondta, hogy öltözzek fel, mivel február volt és nem volt túl meleg, de hideg sem annyira. Egy sima farmert, pólóval és kabáttal vettem fel, de semmi különlegesebb dologra nem gondoltam, így semmi mást nem hoztam magammal pluszba.

- Oké, szóval romantikus estét akarsz tartani? –érdeklődtem, miközben az ujjaink összefonódtak.

- Nem teljesen, úgy gondoltam, hogy jót fog tenni nekünk egy kis társaság –mondta, és ahogy lefordultunk egy másik stégre, megpillantottam egy hatalmas luxushajót, ami valószínűleg az ő tulajdonában volt.

- Meghívtam Maxet, és pár barátunkat, remélem így megfelel neked –fordult felém, mielőtt tovább haladtunk volna a hajó felé.

- Persze, nekem tökéletes így –biccentettem, bár jobban örültem volna, ha kettesben leszünk, de jó lesz így is.

A hajóra felérve több embert is megpillantottam, körülbelül tizenöten lehettek fent, de egyedül csak Max volt számomra ismerős.

- Szia! –köszöntem neki, mire mosolyogva tudakolta, hogy egymás kezét fogjuk, és így érkeztünk meg.

- Mikor szervezhetem az esküvőt? –kérdezte röhögve, és kezet fogott Landoval.

- Mindenki itt van már, kaját rendeltem azt is lassan hozzák –tette hozzá és közben az idegenek felé néztem, ahol feltűnően sok lány volt, bár a fiúk is hasonló arányban voltak.

- Rendben, bemutatom a többieknek Briellt –mondta, és a társaság felé húzott.

- Sziasztok! –köszönt, és én is így tettem, csak halkabban.

- Bemutatom nektek, Briellt –mutatott rám mosolyogva.

- Birell... Ők a többiek –mutatott körbe, mivel hosszú lett volna mindenkinek a nevét felsorolni. A társaság egy része jó kedvűen üdvözölt, a másik fele pedig semmiféle érdeklődést nem mutatott irányomba. Hát nem teljesen ilyen programra gondoltam, de mivel nem akartam ismét civakodni, így inkább nem szóltam semmit.

- Leülök valahova, beszélgess csak –mondtam, és elhúztam a kezem.

- Miért? Gyere te is velem –mondta, de én csak megingattam a fejem.

Elléptem tőle, majd az egyik ülőhelyre leültem és próbáltam barátságosnak tűnni, de fogalmam sem volt, hogy mennyire látszok annak. Lando éppen Maxel és egy idegen sráccal beszélgetett, és miközben figyeltem őket egy fekete hajú lány lépett hozzájuk, és Lando karját megsimogatta. A másik két fiút persze nem érintett meg. Nem voltam féltékeny, csak egyszerűen furcsának találtam a helyzetet.

- Szia! –ült le mellém egy szőke lány, aki körülbelül a fekete hajúnak volt a hasonmása. Napbarnított bőr, zöld nagy szemek, tökéletes bőr és alak. Nem, egyáltalán nem éreztem magam rosszul a látványuktól.

- Szia! –köszöntem vissza, és közben a lány tekintete is Landoék irányába terelődött.

- Violet és Lando régebben kavartak –mondta, mire a gyomrom igenis összerándult.

- A fekete hajú lány Violet? –kérdeztem, bár magamtól is tudtam a választ.

- Igen –biccentett.

- Mit értesz az alatt, hogy régebben? –érdeklődtem.

- Másfél hónapja, asszem? Pontosan nem tudom –vont vállat. Szóval az érkezésem előtt Violettel kavart, remek. Miért van az, hogy ha végre próbálnám helyrehozni a dolgokat, mindig valami új probléma kerül az utamba?

A szőke lány nevét végül nem tudtam meg, mert az információ osztás után oda ment Landohoz és a többiekhez. Violet ekkor hátra nézett rám és egyértelműen tudatni akarta velem, hogy új ellenséget szereztem magamnak. 

Instagram: dkamilla_iroioldal

TikTok: dkamilla