A karjaid az otthonom 🔥☔🔐♥️😍🤩

~Ötös szemszöge~

Rengeteg mindent megtudtam Anna múltbeli életéről, az biztos, hogy az övé se volt átlagos.
Egész délután beszélgettünk, így még közelebb érzem magamhoz. Másoknál a bizalom nagyon sokára alakul ki, ő ezek szerint bízik bennem, hisz annyira nyíltan beszélt magáról. Nem kertelt, hanem mindenről őszintén beszélt. Ahogy én is elmondtam, milyen volt így felnőni. Majd mikor ránézett az órára, illedelmesen kiinvitált az ajtón túlra, mert készülődni szeretne. Ki is mentem, majd én is kerestem egy normális öltönyt. Felvettem, majd elkezdtem fel fésűlni a hajam, majd bezseléztem, aztán befújtam magam parfümmel.
Elindultam Klaushoz, majd amikor beértem, a ruhái közt kezdtem turkálni, nagyon nagy nehezen találtam neki normális ruhát, ami az alkalomhoz illik. Ő az ágyon ült a fejéhez dobtam a ruhákat.
-Ezeket veszed fel, és nincs apelláta.-parancsoltam neki.
-Ah, de mégis miért???-kérdezte.
-Mert egy ilyen alkalomkor illendő normálisan öltözni.-mondtam neki.
-A nyakkendő is muszáj???-mutatta fel.-Tudod, hogy mindig rüheltem, nem is bírom megkötni.
-Igen, muszáj, majd én megkötöm.
- Csakis Vanya miatt, hogy ne érezze magát kellemetlenül.-mutatott rám.
-Ahogy akarod, csak öltözz már át.-elfordultam.
-Oké, meg vagyok, kösd rám azt a fránya nyakkendőt.-mondta egy kicsit durcásan.
Meg kötöttem, majd egy kicsit igazítottam a haján. Megnéztem közelebbről a szemeit, kezdtek halványodni a foltok a szeme alatt, ami a józanságát jelképezi.
-Hány nap telt el???-tettem fel neki a kérdést.
-Ez a mai az 5.nap. És szerintem átestem a holtponton, mert nem érzem magam szarul.
-Ez már haladás, de azért remélem, a piáról nem mondtál le teljesen, ma inni fogunk Vanya sikerére.
-De hogy mondtam le, azért nem őrültem meg teljesen, elhiheted.
-Jólvan. Kész vagy, akkor mehetünk le, kell egy kávé gyorsba.
-Iszok én is egyet, addig Anna is elkészül.
Egyből gyorsabban kezdett verni a szívem. Pedig csak a neve hangzott el. Olyan érzések kavarognak bennem, amiről azt hittem, nem vagyok képes soha megtapasztalni.
-Hé, Ötös miért álltál meg az ajtóban???-keltett fel a képzelgésből Klaus. Rám nézett, láttam rajta, hogy minden gondolatom és érzésem az arcomra van írva.
-Már értem, szóba hoztam igaz??? Mindenbe jó vagy, az ide-oda ugrálásba, az időutazásba, az apokalipszisek tudományos elméletét kívülről el tudnád mondani, de a szívügyek terén nem vagy a csúcson. Fogadd el. De ha ez megnyugtat, egyikünk se ért a szerelem mitológiájához.
-Jó lenne ha tudnám irányítani, de magával ránt, és nem tehetek semmit.-jelentettem ki tanácstalanul.
-Ez nem egy autó, amit elirányíthatsz balra vagy jobbra. És nem az agyból jön ki, hanem innen.-mutatott a mellkasomra.
-Ez nem rajtam múlik már, ő neki is éreznie kell valamit.
-Mit teszel, ha csak barátként tekint rád???-tette fel a kérdést.
-Igazából megérteném, mivel most jött ki egy olyan kapcsolatból, ami számára nem volt előnyös. Várnék rá, ameddig csak szükséges. 45 éven keresztül egy babához beszéltem, amiben az a szánalmas, hogy azt hittem, az a szerelem, de meg se közelíti a mostanit. Nem hagyom elszaladni a lehetőséget, nem zárkózom el, mert abból csak én jönnék ki rosszul. Akarok végre egy embert, akiről tudom, hogy hozzám tartozik. Tudom hogy Ő az. Érzem Őt.
-Ne is hagyd, egy ilyen csak egyszer van az életben. Ha már egyikünk se találja meg a szerelmet, legalább egy kivétel legyen. De most nézd meg, Luther és Allison gyerekkorunk óta szeretik egymást, de nem mondják nyíltan egymásnak. Diego az elmegyogyós csajt keresi, akin állítólag csak bosszút akar állni, de tudom hogy más is lesz belőle. Én Dave-t szeretem a mai napig, pedig halott, amióta meghalt a Vietnami háborúban. Vanya is Leonard-al hogy járt. Balszerencsés a család ebből a szempontból. Törd meg ezt kört.
Elindultunk a konyhába, töltöttem magunknak kávét, le is húztuk, majd lementünk a lépcső elé.
-És mit fogunk inni este?? Nehogy Anna meg öljön miatta.
-Ha szól érte, akkor megnyugtatom, ne aggódj már.-mondtam neki.
-Mivel fogod be a száját?? -röhögött fel Klaus.
Csak felsóhajtottam, majd megszólaltam:
-A perverziódat is elhagyhatnád a fűvel együtt.
-Szoktál képzelődni róla???-tette fel az újabb bárgyú kérdését.
-Mégis minek nézel te engem??? Valami kufirc bajnoknak???
-Lehetnél az, én megtaníthatlak.
Ez teljesen megörült.
-Kösz nem.
Már nem válaszolt, csak megfordult, mire követtem hogy mit néz. Anna állt a lépcső tetején.
Ez valóban ő??? Vagy csak egy hasonmás?? Tátva maradt a szám, mennyire gyönyörű.
Végignéztem rajta, az a fekete ruha kiemelt mindent amit kell, és elég diszkrét is volt ahhoz, hogy ma ne öljek meg senkit miatta, hogy bámulják. Klaus is hu-zott párszor, majd mikor Anna leért hozzánk, Klaus megpörgette egyszer. Majd mondta neki, hogy újra heteró lesz, és felszedi őt. Na akkor tépem darabokra. Elkezdtek beszélgetni, majd az én stílusom dicsérte.
-Köszönöm.- mosolyogtam.
-Jólvan dolgozzatok csak össze ellenem.-vágta oda nekünk Klaus.
Közelebb mentem Annához, majd mondtam neki.
-Tudod, tényleg lélegzetelállító vagy.- és ez még enyhe kifejezés volt.
-Köszi, te is nagyon fess vagy.-válaszolta.Már megérte a hajzselé.
-Mehetünk???-emeltem fel a kezem.
-Igen, Uram.-válaszolta majd belém karolt. Olyan jó, hogy ilyen közel van hozzám, magam mellett akarom tudni.
-Nem az én oldalamon jössz???-kérdezte tőle Klaus.
-Lecsaptak rám hamarabb, de jöhetsz mögöttünk.-mondta neki. Uh, szívás.
-Mondjuk hátulról is szép a látvány.-viccelt.
A kelleténél gyorsabban fordultam meg, a képzeletemben már nem is élt.
Visszafordultam, majd be ültem a kocsiba, Klaus be akart mellém ülni. Azt már nem.
-Na, tipli hátra most azonnal. A partnerem ül mellettem.
-Ah, rendben bébi cseréljünk.-mondta neki Klaus.
Jajj ez a bébizés, erről majd beszélek vele, hogy ne így hívja.
Beült mellém Anna, majd azt vettem észre, hogy néz engem, aztán én is ugyanezt tettem. Nem bírtam elvenni róla a tekintetem, egyszerűen fogva tartott. Lejjebb néztem a szájára, amiről az jutott eszembe, milyen lehet vele csókolózni. Annyira kíváncsi lettem rá, hogy az már fáj. Klaus halkan köhintett egyet, mire mindketten egyből másfelé néztünk, majd beindítottam a kocsit, és elindultunk. A fél órás út alatt mindenki csendben volt, majd mikor odaértünk, kinyitottam az ajtót Annának, segítettem neki kiszállni, majd újra belém karolt.
Megint elkapott az a jóleső érzés, ami csak az ő közelében érzek. Indultunk is be, nagyon szép ez a hely, majd felmutattuk a jegyeinket, és helyet is foglaltunk. Bal oldalamon Klaus, jobb oldalt pedig Anna volt.
-Még van 20 perc, járok egyet.-mondta Klaus.
-Jó, de ne menj messzire.-mondtam neki.
-Ketten maradtunk- mondtam Annának.
-Igen.
-Figyelj.....-kezdtem.-Arra gondoltam, hogy elmehetnénk valahova együtt egyszer. Persze csak ha akarsz.
-Az jó lenne, szívesen elmegyek veled egy randira.
-Így akarod hívni?? Randi??-kérdeztem tőle.
-Miért nem az lesz??-sápadt le.
-Hívhatod ahogy akarod, a lényegen nem változtat.-mondtam neki.
-Miért mi a lényeg???-kérdezett egyből vissza.
Na igen. Mi is?? Hogy több időt akarok vele együtt tölteni, meg akarom ismerni.
-Hát öhmmm.... mi....ketten....együtt...lógunk...többet...-máskor megy a szónoklás, most meg dadogva beszélek. Ez kész örület.
-Szóval szépen kimakogtad hogy ez egy randi, hova vinnél??- kérdezte kíváncsian.
-Mozi, vacsora, vagy piknik egy parkban???-soroltam fel ami eszembe jutott.
-Jöhet így sorba, mindegyik csodásan hangzik.-válaszolta.
-Válassz egyet azt ha akarsz még velem RANDIRA jönni, akkor jöhet a többi.
-Akkor legyen elsőnek a piknik a parkban, de én csinálom hozzá a kaját.-mondta.
-Milyen bort szeretsz??? Azt intézem én.
-Igazából mindegy, csak ne igyuk meg az egészet, mert a végén olyat teszünk, ami nem illik az első randin.
-Te ettől félsz??? Hogy kihasználnálak???-kérdeztem tőle.
-Nem dehogy is  hanem attól, hogy engedném is, mivel...-csak azt láttuk, hogy tele van a terem, pár perc múlva lesz a koncert.
-Na itt is vagyok, nem késtem el???-ült le Klaus.
-Pont időben jöttél.-mondta neki Anna.