Enemy to Lover

Félresikerült buli

~Chapter 13~

-Connor, neked van barátnőd?

-Miért kérdezed?

-Hát, nem tudom. Csak úgy.- Néztem rá. Tényleg csak eszembe jutott.

-Van. De ő nincs itt, nem az a bulizós típus. Ő ilyen könyvmoly, kedves lány. Biztos jóban lennétek.- Mosolyogva bólintottam. Biztosan nagyon szereti, úgy csillogott a szeme, ahogy róla mesélt. De a pillanatnak hamar vége lett és már el is felejtettük a témát, csak beszélgettünk tovább. Lucas szakított félbe minket, aki egyszerűen megfogta a kezem és elhúzott Connortól.

-Mit csinálsz?- Kérdeztem nevetve.

-Csak gyere velem.- Mosolygott rám. Kicsit fura volt, de nem láttam még inni és nem volt piaszaga. Végül nem húzattam magam tovább, hanem utána indultam. Aztán felvezetett a lépcsőn és megállt egy szoba előtt. Várj, mi? Megállt egy üres szoba előtt!

-Lucas, mit akarsz?- Emeltem fel kicsit a hangom, de egyből el is csuklott. Hát nem én vagyok a legbátrabb ember?

-Gyere, jó lesz. Másoknak is tetszett.

-De én nem vagyok más. Meg se kérdezted, hogy akarom-e. És nem, nem akarom.- El akartam menni, de elfelejtettem, hogy Lucas fogja a csuklóm, amit kicsit megszorított.

-Nem hagyhatsz itt.

-De ezt nem akarom. Engedj el!- Próbáltam higgadt maradni, de egyszerűen nem ment. Főleg úgy, hogy amikor újra megpróbáltam elmenni, Lucas erősen megszorította a csuklóm és nem engedett a tartásból, hiába ráncigáltam. Elkezdett a szoba felé húzni. A szabad kezemmel lekevertem neki egy pofont.

-Mégis hogy képzeled, hogy megpróbálsz... Rohadj meg!- A pofonon szerintem meglepődött, mert kiesett a kezem a szorításából. Már el is szaladtam volna, de elgáncsolt. A padlón hasaltam, de nem tudtam felállni, mert Lucas a hajamnál fogva felemelte a fejem.

-Túl sok filmet néztél, te gyökér!- Vágtam hozzá. Tényleg nagyon filmbe illő jelenet volt. Már csak a hős hiányzott.

-Ha már a filmnél tartunk, akkor remélem tudod, hogy mi következik. Gondolom feltűnt, hogy én egy menő, gazdag srác vagyok, te pedig egy stréber, aki mellesleg szegény is. Habár a ruháid elég jók, nem tudom, hogy honnan loptad össze őket, de ez most mellékes. Nyilván magamtól soha nem jönnék össze veled.- Szinte köpködve mondta ki a nevem.-Molly-val fogadtunk, hogy le fogsz feküdni velem, meg persze az összes lány az évfolyamból, mire leérettségizünk. Te elég könnyűnek tűntél, ezért veled kezdtem.- Sajnos nem bizonyultam elég erősnek, ugyanis a könnycseppek szépen lassan elkezdtek végig folyni az arcomon. Egyre több és több.- Gyenge vagy! Csak egy fogadás. Viszont elég nagy pénzösszegben, egészen pontosan tízezer dollárban, szóval meg kell tenned.

-Álmodozz csak!- Sajnos a hős nem jött, mi pedig egy szobában voltunk. Lehajtottam a fejem a padlóra.

-Kelj fel!- Rángatott fel Lucas. Egymással szemben álltunk. Könnyes szemmel néztem rá, hátha meghatódik, de az ő szeméből csak tömény alkohol és düh keveréke tükröződött vissza. Aztán egyszer csak valaki a hátam mögül behúzott egyet Lucasnak, aki hátraesett annak erejétől.

-Te beteg állat!- Állt fel, majd kezét vérző orrára tette és kisietett a szobából. Mikor megfordultam, ugyanabba az izmos mellkasba ütköztem, mint az előző bulin. Felnéztem Chase-re, aki csalódottam pillantott le rám. De nem érdekelt, szorosan átöleltem és el se akartam engedni. Miközben sírtam, azon gondolkoztam, hogy hogy köszönhetném meg neki.

-Köztünk attól még nem változott semmi.- Tolt el hirtelen magától és ő is kiment a szobából. Sokkos állapotban leültem az ágyra és még jobban elkezdtem sírni. Miért haragszik még mindig? Körülbelül tíz perc múlva Connor futott be a szobába és leült mellém. Átkarolta a vállam és elkezdett megnyugtatni.

-Jól vagy?- Mikor nem válaszoltam, segített felállni és kivezetett a szobából.- Szerintem visszaviszlek a kollégiumba.

-Én... én maradni akarok.- Mondtam ki kicsit szaggatottan.

-Biztos, hogy nem! Sőt, amíg nem Chase vagy én leszek a pasid, addig ide ne is gyere el. Csak össze fogsz törni. Nem neked való ez a bulizás.

Amikor beszálltam a kocsijába, meg kellett kérdeznem:

-Chase elmondta, ugye?

-Igen.

Mikor kitett a kolinál, el akartam köszönni tőle.

-Felkísérlek, hátha itt lesz Molly vagy Lucas.

-Köszi.- A szobaajtónál megálltam és szorosan megöleltem Connort. Annyira rendes! Mikor bementem, Emily a nyakamba ugrott, akit Mady követett.

-Jól vagy?

-Szóval ti is tudjátok?

-Csak a lényeget.- Mondta Mady.- De esküszöm, hogy kinyírom azt a férget!

-Arra szerintem semmi szükség. Nincs semmi bajom.

-De szerintem...- Kezdte volna Emily, de azonnal le is állítottam.

-Tudjátok, hogy semmi esélyem nem lenne ellene. Gazdag én pedig szegény vagyok. Csak rosszabb lenne.- Emily és Mady bólintottak, aztán úgy döntöttünk, hogy elalszunk. Tudják, hogy milyen ez. A kisebbség mindig megszívja, ezért jobb, ha csendben marad. Kimentem a szokásos helyemre, a teraszra, hogy levegőzzek egy kicsit. Ahogy a hintaágyon ültem, eszembe jutott az a pillanat, amikor belázasodtam és Chase felvitt a szobájukba. Mondott valamit Lucasnak... Megvan. ,,Nem helyes, amit csinálsz." Vagyis ő tudta és nem szólt! Azonnal felpattantam és felvettem a pulcsimat. Alatta csak a melltartóm volt meg egy rövidnadrág. Miközben pillanatok alatt felhúztam a pulcsimat, felötlött bennem, hogy lehet nem kéne átmenni 2:10-kor, aztán feltéptem az ajtót. Csoda, hogy Emily-ék nem ébredtek fel. Aztán óvatosabbra állítottam magam és lopakodva elmentem Chase-ék szobájához. Nem kopogtam, csak benyitottam. James aludt, Lucas pedig nem volt a szobában. Chase ébren volt, éppen az ágyán telefonozott. És nyilván nem volt rajta  póló, mert minek is az? Látszólag meglepte az érkezésem, bár ezen én sem csodálkozok.

-Te tudtál róla! Nem hiszem el, hogy nem szóltál! Utána meg játszottad a nagy hőst, aki megmentette az életem! Pedig nem kellett volna, ha szólsz! Vagy te is benne voltál?!- Kezdtem el üvöltözni vele. Ő meg csak nagyokat pislogott, aztán összeszedte magát és el is kezdte.

-Először is: halkabban, mert James felébred.- Mutatott a szembe lévő ágyra, ahol James az igazak álmát aludta, míg én ordibáltam.- Másodszor: mit keresel itt? Hajnali kettő múlt! Elment az eszed? És legutoljára: mégis hogy lettem volna benne, hogyha megvédtelek?

-Mi van akkor, ha ezt így terveztétek? Hogyha Molly valójában nem Lucas-szal, hanem veled fogadott és Lucas beszállt?- Folytattam a kiabálást, de már suttogva.

-Mi az, hogy Molly fogadott?

-Jaj, ne játszd a hülyét! Molly és Lucas tízezer dollárba fogadtak, hogy Lucas az érettségiig lefekszik az összes lánnyal az évfolyamban.

-Én erről nem tudtam! Csak arról, hogy Lucas meg akarja veled csinálni mindenáron és csak kihasznál.

-Akkor miért nem szóltál?

-Én figyelmeztettelek, hogy nem lesz jó vége.- Emelte fel a kezét.

-De engem nem figyelmeztetni kell, hanem megmondani az igazat!

-Leila, nem törhetsz csak úgy rám az éjszaka közepén. És főleg nem kezdhetsz el velem veszekedni egy olyan dolog miatt, ami nem az én hibám.- Mondta higgadtam, ami csak még jobban felidegesített. Aztán Chase felállt, én pedig elkezdtem hátrálni. Mikor falba ütköztem, Chase egészen közel jött, majd pár centire felhúzta a pulcsim, úgy, hogy éppen kilátszódott a hasam. Gyorsan el is engedte, majd ismét megszólalt.

-Miért jöttél valójában ide?- Az orrunk már majdnem összeért, bennem pedig elkezdett szikrázni a vágy.

Sziasztok! Ismét visszatértem egy új résszel. Remélem tetszeni fog, ha igen kérlek szavazzatok.💖