Báttyám haverja?(Befejezett)

4. rész

Másnap reggel végre nem aludtam el kb. 6:30-kor keltem. Kivergődtem az ágyból és egyből a fürdőszobát tűztem ki célnak. Lefürödtem fogat mostam majd fel kentem azt az egy darab sminket amit néha napján felrakok, a szempillaspirálom. Igazából nem kedvelem a sminkeket de egyszer raktam fel szempillaspirált azóta nem érzem ugyan olyan szépnek magam... Na de vissza térve még felkentem a számra egy kis Labellot majd vissza mentem a szobámba. Kinyitottam a gardrób ajtóm és nagy kutakodásba kezdtem mert persze hogy nem találtam az aznapi egyenruhámat sehol, végül megtaláltam egy kicsit(nagyon) gyűrötten az egyik polc legalján ezért kivasaltam gyors majd felvettem. Mivel elég szar hajjal keltem ezért mondhatni gyorsan átvasaltam és már indultam is le a konyhába. Megcsináltam a napom fenypontját magyarul a kavémat és csináltam egy pirítost. Hallom hogy tesóm is ébredezik ezért ranéztem az órámra.

-7:06-mondtam ki magam elé suttogva

Miután megettem és megittam a reggelim felmentem a szobámba és olvastam tovább a könyvem. Még arra lettem figyelmes hogy az utolsó ébresztőm felvillan és megszólal hogy elfogok késni, az idő 7:45.
- nembaj nembaj még pont be érek-próbáltam nyugtatni magam majd felvettem a táskámat és a cipőmet. Leellenőriztem a táskám hogy minden benne van-e majd elindultam.

- sziaaa csajszii!- szólt mögülem egy hang aki csak Rin lehetett
-jóreggelt- ásítottam egy nagyot majd megálltam hogy barátnőm be érjen engem. Rin szerencsére 10 háztömbnyire
Lakik tőlünk ezért elég közel van ő is.

Mikor az iskolához értünk siettünk az órára szerencsére be értünk a terembe 7:58-ra, leültünk a helyünkre majd kezdődhetett a nap.
Ebédszünet volt amikor felmentünk a tetőre és elkezdtünk enni. A tető volt úgymondva a törzs helyem mindig ide jöttem ha rosszul éreztem magam vagy persze ide jöttem minden fontos emberrel, eddig még csak Rinnel.

- Na és hol voltál tegnap Kunimivel??-kérdeztem és utána bekaptam egy uborka darabot
- hát öööhhmmm, várj honnan tudod hogy Akiraval voltam??
-Csak tudom! Na hol voltatok????
-hát igazából elmentünk sétálni majd megkért hogy legyek a barátnője persze igent mondtam.
-EZAZZZ!-ordítottam fel boldogan

*********

Másnap Rin rávett hogy töltsem ki a lapot mert úgyse lesz jobb klubb ahova mehetnek. Már indultam volna a tornaterembe hogy oda adjam a lapot amikor momo ment el melettem majd egyszer csak hozzám szólt.

-Nem tudod hol van-e a macikám???-kérdezte
-Fogalmam sincs
-Aaahjjj neked sincsen értelmed az életben!!-kezdett el nyafogni

Én ezt figyelmen kívül hagytam,amikor beléptem a tornaterembe egyből menten oda Hajimehez és megkérdeztem tőle hogy hol van az edző.

-Csáó tudod hol van az edző?
-Hát ha jól tudom ma nem ért rá szóval nem jött edzésre.- Ahjjj istenem miért pont most??

-Akkor hol van Oikawa?
-Még a termébe- Ezt mondta úgy mintha tudnám melyik lenne az ő terme.

-Az melyik terem?
-3-6.

Mire ezt kimondta egyből indultam az osztálya felé mire ordibáló lány hangokat halottam.

-fúj ez a barbi baba.- gondoltam magamba.

Mivel nem akartam megzavarni a veszekedést ezért legugoltam a kinyitott ajtó elé és ott vártam hogy vége legyen.

- TORUU ELEGEM VAN BELŐLED HOGY TE SOSEM ÉRSZ RÁM.- ordított rá oikawára
Persze hogy nem ér rád mivel a röplabdának született.-mondtam ki magamban vagyis csak azt hittem.

-KI VOLT EZ!?
- Figyu Momo az nem lényeges ha ennyire zavar hogy nem érek rád akkor...- nem fejezte be a mondatot

- Akkor mi?-kérdezte flegmán Momo
- Semmi.-halkult el Oikawa
- Szerintem is Macikám!- mondta vidáman momo majd csókolgatni kezdte a fiút.

- Momo ezt ne itt..
- Légysziiiii Toruuuubbyyy.
- Nem edzésre kell mennem.

Na és itt nyitottam be hogy ne legyen egy újabb vita.

- Oikawa azt mondták hogy ezt neked kell oda adni.
- Ja igen-nézte meg a papírt.

- Már megint ez a ringyo? Jézusomm tűnj már el az életemből!
- Jólvan, na de Oikawa gyere edzésre.- mondtam ki majd megfogtam a fiú kezét és elkezdten húzni a tornaterem felé.

- Figyu mennyit halottál?- kérdezte félve.

-Toruu elegen van belőled hogy te sosem érsz rám.- kezdtem el nyávogni
- Szakítani akartál igaz?- kérdeztem
- Igen de látod nem megy.- mondta mikor már ki értünk az udvarra
- Ezt ne mond el senkinek kérlek.- nézett rám még mindig szomorúan majd bement a terembe és egyből elkezdett vidáman köszöngetni Hajimenek.

- Szegény miket élhet át.-gondoltam magamban majd én is beléptem a terembe és leültem a padra hiszen mától kezdve én vagyok a csapat menedzsere.

Sziasztokkkk remélem tetszett az a rész is!! Legyen szép napotok

Na puszi(⁠ ⁠˘⁠ ⁠³⁠˘⁠)❤️