Chan a barátaival volt az edzőteremben, nem volt otthon, mikor a vita kirobbant. Így nem is tudott közbe avatkozni, és megvédeni téged. Fogalma sem volt a történtekről. Anyukája, és Hannah nem is szólt neki, így csak akkor tudta meg, mi történt, mikor hazaért, az pedig nem volt túl korán. Este nyolckor esett be a ház bejárati ajtaján, úgy, hogy délben ment el otthonról. Lustának érezte magát ahhoz, hogy cuccát elvigye a fürdőbe, a szennyesek közé, ezért nagy lépésben kerülte ki a földön fekvő táskát. Teljesen leszívta az energiáját az edzés, mellé a barátai hülyesége.
- szia anya.- köszönt anyukájának, mikor besétált a konyhába. Első uta a hűtőhöz vezetett. Rendesen kiürült gyomra az edzés után. - apa?- kérdezte a hűtőbe hajolva.
- még nem jött. Ma túlórázik.- felelt anyukája, viszont hangja túlságosan máshogy csengett a megszokottnál. Ezt Chan is észrevette. Anyukája meg sem próbálta eltitkolni, hogy van valami baj. Az evésről el is feledkezett, amint meghallotta anyukájának szomorú hangját. A hűtő ajtaját becsukta, s leült anyukájához az asztalhoz.
- mi történt? Baj van?- méregette a nőt aggódó tekintettel, szíve hevesebben kezdett verni. Megijedt, hogy tényleg baj van, ami ennyire leszedálta anyukáját.
- Hannah, és T/N összevesztek, miattad.- nézett fia szemébe, érzékeltetni akarta vele, hogy menjen és tegyen mindent rendbe. Chan viszont nem értette, mégis miért vesztetek össze miatta. Elsőnek arra tippelt, hogy eljárt a szád, és elmondtad Hannah-nak, hogy tegnap este együtt aludtatok. Az eszébe sem jutott, ami a vonaton történt. - Hannah nem akar beszélni velem, kiküldött a szobájából. Lehet veled sem akar, de próbáld meg. Ahogy kivettem T/N szavaiból, valami félreértés van.- bíztatta fiát, s Hannah szobája felé biccentett. Chan értetlenül ült az asztalnál, de szót fogadott anyjának, és elindult húga szobájába. Az ajtó mögül egy hang sem szűrődött ki. Chan hármat kopogtatott, amire válasz nem érkezett. Pár percet várt, majd újra bekopogott.
- Hannah! Én vagyok az, Chan! Mi történt?- támaszkodott az ajtónak. Várta a választ, nem tudta mire számítson. Bízott abban, hogy a lány beengedi őt, de nem volt benne biztos teljesen. - Hannah!- kopogott újra az ajtón. A falap hirtelen eltűnt a fiú útjából, amin meglepődött, hirtelen érte.
- kérdezd meg őt, hiszen olyan jóban vagytok!- készült volna rácsapni az ajtót, de Chan karjával feltudta tartani. Hannah feleslegesen próbálkozott becsukni az ajtót. Tudta, hogy bátyja erőssebb, egy ideig mégis próbálkozott, de hamar feladta. Nem érdekelte, hogy Chan belép a szobájába, vagy nem.
- elmondanád mi történt? Csak mert anya sem mond semmit. Összevesztetek, de mégis micsodán? - lépte át húga szobájának küszöbét. Az ajtót becsukta, komoly beszélgetést tervezett a lánnyal.
- miért egy lotyótól kell megtudnom, hogy a bátyám, és a legjobb barátnőm kavarnak? - esett neki egyből, amire Chan kénytelen volt hátra lépni egyet. Nagyokat pislogott a kérdés hallatán, hiszen semmi nincs közted, és közte. Hannah szemei szikrákat szórtak, míg Chan szemei értetlenül álltak a helyzet előtt.
- nincs köztünk semmi. Nem értem miről beszélsz. Nem is szoktunk beszélni, hogy lenne köztünk bármi is?- a fiú hangja higgadtabb volt, mint forrófejű húgáé. Hannah arca hitetlenséget tükrözött. Neki se hitt, és neked se.
- akkor miért tudja úgy Yebin, hogy ti "együtt vagytok"?- mutatott a levegőben idézőjeleket. Chan-nak itt esett le, miről van szó. Kínjában hangosan nevette el magát, amit Hanna nem díjazott szép nézéssel. Kevés kellett neki, hogy a sok stressz miatt ne képelje fel az elé kerülő első embert, aki ez esetben a bátyja volt. Chan annyira nevetett, hogy könnyei kicsordultak, ám mikor meglátta Hannah arcát nevetése fokozódott. Térdére támaszkodva próbálta abbahagyni a nevetést, de nem nagyon sikerült neki.
- tetszeni fog a sztori.- törölte szemeit Chan, miután nevetése csillapodott. Vállánál fogva ültette le Hannah-t az ágyára. A lány már nem mérges tekintettel nézte őt, hanem sokkal inkább zavartan. Nem értette Chan hirtelen jó kedvét, és a sztorit sem vágta. - az egész úgy volt, hogy mikor mentem T/N-ért, Yebin és a barátnői ott voltak az állomáson, én meg féltékennyé akartam tenni őt. Szóval megkértem T/N-t, hogy játsza már el, hogy a barátnőm.- Hannah lefagyva ült ott az ágyán, és nézte bátyja arcát. - színjáték volt az egész. Nyugodj meg, sose kezdenék ki vele, ő a legjobb barátnőd, és ahogy megbeszéltük, a legjobb barátok tabuk.- biztosította őt, illetve emlékeztette egy régi megállapodásra.
- tehát, nincs semmi?- motyogta maga elé bámulva. A víz leverte őt, hogy hamisan vádolt meg.
- nincs. Kedves lány, meg rendes, de a legjobb barátod, szóval nem. Tudom, hogy fontos neked a barátságotok, nem tenném tönkre. Lehet nem is illenénk össze. - húzta el száját, majd mosolyogva nézte húgát.
- megint a fejem után mentem. Neki kellett volna hinnem, és nem a volt barátnődnek.- ismerte el hibáit.- biztos szarul esett neki, amiért nem hallgattam meg, és nem neki hittem, pedig ő a legjobb barátom. - most kezdett el bűntudatot érezni a történtek miatt. Rájött, hogy ő cseszte el.
- hívd fel, és beszéljétek meg. Biztos vagyok benne, hogy meg fog bocsátani. Elvégre legjobb barátok vagytok, és egy barátság, ami erős, sok vitát bír ki. Hányszor vitatkoztatok már?- ült le Hannah elé, a padlóra.
- nagy vitáink még nem voltak, csak ilyen nézeteltérések, hogy mondjuk nem egyezett meg a véleményünk valamiről. - rázta fejét Hannah, ahogy visszagondolt az összekapásaitokra.- ez az első ilyen.- motyogta halkan.
- minden barátságban, kapcsolatban vannak viták, de a kapcsolatok minősége akkor fog kiderülni, amikor jelentkeznek a gondok. Tudom, hogy makacsok vagytok, főleg te...de tedd félre a büszkességed, és hívd fel. Kérj tőle bocsánatot.- mosolygott bíztatóan.
- és ha nem veszi fel, letilt, vagy ilyesmi?- pánikolt be Hannah,amint végig gondolta.
- akkor házhoz megyünk. Nem szabad feladni. Kevés olyan barátot találsz, aki mindig melletted lesz, kiáll érted. T/N ilyen barát, ne hagyd őt elmenni. - Chan hirtelen állt fel a földről, Hannah mobilja után kutatva. Az asztalon megtalálta, kézbe vette, majd visszaült Hannah elé. - tessék hívd fel. - nyújtotta neki a telefont, amit Hannah bizonytalanul vett el.
