Emlékezet és Feledés | Befejezett

1. Fejezet

Julianna Amara King

Az életem többnyire átlagos volt addig, amíg meg nem jelent Marco Caiden Herison!

A hírhedt rosszfiú, aki sármjával a gimi minden lányának a kedvére tesz.

És persze nekem pont ő imponált! Szívemet régóta elrabolta, amit ha tudtára adnék biztos ki is használna.

Ez viszont lehetetlenség, mivel engem levegőnek néz, vagyis addig a bizonyos napig, amíg egy buliban részégen fel nem figyelt a jelenlétemre.

Mivel az iskola év elején járunk ezért a diákok "menő" tagjai bulit szerveznek "évnyitó" címmel, amire többnyire az egész suli hivatalos.

A nővérem is ennek a bandának a tagja. Ciara King egy roppant csinos és vonzó lány, akiért a gimis fiúk versengeni szoktak, mint valami fődíjért.

Ezért aztán kicsit sem meglepő, hogy az egyik szervező  a nővérem, aki igencsak ért ezek megszervezéséhez.

______________________

Az évnyitó borzasztóan unalmas volt és persze a nap további eseményei sem voltak a legizgalmasabbak.

A suli bejáratán kilépve mindenhol fiatalok tömörültek és ezt többnyire csapatokra bontva.

Nem törődve velük megindultam a kijárat felé, de ezt egy ismerős hang meg akadályozta.

A hang irányába fordulva meg pillantottam a nővéremet, aki szavait nekem szánta.

- Amara ma gyalog kell haza menned, mert a ma esti buli szervezése miatt Erichez megyünk, így nincs időm haza vinni még téged is!

Ezzel vissza fordult a baráti társasághoz meg sem várva a válaszomat.

- Akkor ma megint csak gyalogolhatok kilómétereket hazáig! - mottyogtam halkan magam elé bámulva.

Ez szinte rendszeres volt, mivel kisebb-nagyobb alkalmakkor biztos, hogy gyalog kellett haza mennem.

Hazaérve majdnem csak össze estem, így minden holmimat a földre dobva a kanapéra huppantam.

Mivel a szüleim rengeteget dolgoznak, ezért feltehetően ma sincsenek itthon, amit Hilda a házvezetőnő el is árult.

- Kedvesem meg jöttél? - kérdezte mosolyt vetve felém.

- Igen Hilda,de kérlek hagy piheni! - el torzult arcom jelezte, hogy hulla fáradt vagyok.

- Láttom megint gyalog jöttél haza, míg isten tudja hol csavarog a nővéred! - mondta sajnálattal teli hangon.

- Azonban el kell, hogy áruljam, hogy a szüleitek üzleti útra mentek Olaszországba, így nem jönnek haza csak egy hónap múlva. - s ezzel otthagyot magamban.

Tudtam, hogy a szüleink rengeteget dolgoznak na de, hogy ennyit!

Egy hónap nagyon is hosszú idő, így amikor a felismerés végig hasított az elmémen nagy sóhaj kíséretében a szobámba siettem, mivel ott csak egy magam lehetek.

Nem sokkal később a szobám ajtajának hangos csapódására lettem figyelmes, majd oda kapva tekintetemet Ciara toppant be rajta.

- Amara gyerünk készülődj! - utasított határozottan.

- Ugyan még is hová?- kérdeztem teljes meglepődéssel, mivel nem igazán szoktam az esti órákban elmenni itthonról.

- Hát a buliba!