Maffia élet

A diagnózis

Christina szemszöge
(trágár szavak)

Arra eszméltem fel, hogy valaki rázogat, mint egy Kinder® tojást.

-Christina! Rendben vagy? - szólongatott Betty - kisfiam hívd a mentőket! - parancsolt Davenek

-Mi történt? - kérdeztem a hasamat és a fejemet fogva

-Lezuhantál a földre miközben az öcsém elújságolta a nagy hírt! - ültetett fel Hannah - egyébként jól vagy? - aggódott.

-Sajog a fejem! - sziszegtem

-Mindjárt kiérkeznek a mentők! Baba jól vagy? - jött oda Dave

Pár perccel később kiérkeztek a mentők és felfektettek egy hordágyra, majd betoltak a mentőautóba. Mikor beérkeztünk a kórházba, beültettek egy tolószékbe és egy doktor úr fogadott.

-Jó napot kívánok, kedves Christina! Én doktor Henry vagyok. - mosolygott a doki

-Üdvözlöm. - intettem

-Most betoljuk Magát egy vizsgáló terembe, ahol megvizsgáljuk, hogy a magzatnak nem esett-e baja. Illetve az Ön testiépségét is ellenőrizni fogjuk. - közölte az orvos

-Rendben

Bevittek egy terembe ahol egy kedves asszisztens nő fogadott.

-Jó napot! - mosolygott

-Jó napot! - hihetetlen, hogy ilyen hamar jobb kedvem lett tőle, pedig csak köszönt, de ez a pozitívitás nagyon jól esett - intettem

-Feküdjön fel az ágyra! - parancsolt Rám az orvos

-Oké

A vizsgálat során minden rendben ment, de egyszer csak rémülten nézett Rám az orvos

-Mi a gond? - kezdtem aggódni

-Van egy rossz és egy jó hírem, melyikkel kezdjem? - csapta össze a tenyerét

-A rosszal, legyünk túl rajta... - sóhajtottam

-Önnek szív elégtelensége van! - kezdett el lekonyulni a szája az orvosnak és az asszisztensnek.

-De én erről vagy pontosabban mi miért nem tudtunk? - törtem ki enyhe zokogásban

-Hölgyem. Nyugodjon meg! - fogta meg a vállamat az asszisztens, hogy megnyugtasson

-Asszonyom, ezt nem tudjuk. - rázta meg a fejét

-De evvel születtem? - töröltem meg az arcom

-Nem valószínű. - mondta a doki

-És mi a jó hír? - kérdezte az asszisztens, hogy témát váltsunk

-A baba jól van.

-Lehet tudni a nemét? - vidultam fel

-Még nem lehet, ahhoz még pici a magzat. - helyeselt az orvos

-Jöjjön, kikísérem Magát a barátjához

Dave már a váróteremben ült amikor én kiértem

-Baba! Jól vagy? - jött oda

-Nem! - törtem ki újabb zokogásban

-Mi a gond? - nézett rám aggódva

-Szív elégtenségem van! - néztem rá könnyes szemekkel

-Nincs gond! Ne aggódj! - nézett rám bíztatóan

-Eddig még nincs! - nyugodtam meg egy kicsit

Dave szemszöge

Már egy ideje csípkedtem az oldalam, hogy ne kezdjek el bőgni, nagyon sajnáltam a leendő feleségemet, nem is sejtheti még, hogy jövő héten megkérem a kezét, nyilván csak akkor, ha olyan állapotban lesz.

-Szívem! Hív a húgod. - feleszméltem a barátnőm telefonbúgására, mert a fáradtságtól összeborúlva aludtunk a széken

-Ahj, felveszem! - ásított

Addig amíg beszélt telefonon gyorsan felhívtam a nővéremet, hogy minden rendben van-e a tervekkel

D: Szia Hannah!
H: Szia öcsi. Mizu? Christina jól van?
D: Igen jól van, már amennyire.
H: Mi a gond?
D: Ha akarja majd Ő elmondja.
H: Okéjó! Egyébként miért is hívtál?
D: A gyűrű éppségben van?
H: Persze, ott vannak a szobámban.
D: Köszi nővérkém!
H: Na mi van, megszállt a jó lélek? -kezdett el nevetni-
D: Nem csak megköszöntem, Te fasz!

Mire én is befejeztem a beszélgetést addigra már Christina is visszajött.

-Baba, megyünk? - kérdezte

-Mehetünk.

Autóba ültünk és elindultunk haza amikor Peter hívott az autóban...

Na szervusztok! 💋

Hogy vagytok? Én meglehetősen szarulxd
Lehet megrepedt a térdemben a csont 🥲🥹. Erről annyi a véleményem, hogy 'Áj láv jú Zalakaros' 🤣🤣. Még egy-két rész és vége lesz a storynak:(
(lesz egy búcsúztató rész is, ahol egy olyan személyt fogok megjelölni, aki engem inspirált az írásban, ja és a könyvét azt pillanatok alatt elolvasom, vonz a story😁)

|2023.08.15. - kedd|