Maffia élet

A baba születése

Christina szemszöge *idő ugrás*

Már vagy 1 hete, hogy várjuk Chloé lányunk érkezését. Nagyon fáj már a derekam, a hasam és egyre nehezebben tudok mozogni. Davenek vannak vágyai, de szexuálisan nem tudom kielégíteni a testemmel, úgy ahogy ő azt szeretné, ezért rendszeresen vetkőzök meztelenre és a kezemmel kielégítem.

17:15

-Szívem, haza jöttem! - kiabált lentről a férjem
-Szia! - bicegtem le a lépcsőn - milyen volt a napod? - csókolom meg
-Szar! Kivernéd nekem? - pillangat a feszülő gatyájára
-Persze, zárd be az ajtót! - kacsintok, majd megnyalom a szám alsó részét

Miután Dave bezárta az ajtót letolta a gatyáját, és a tornyosuló férfiassága fogadott, levettem a trikóm és az alsóneműmet, majd először köröket rajzoltam az alhasán, majd mohón elkezdtem kiverni neki. Hamar elélvezett, de azért én még folytattam tovább, de egyszer csak azt éreztem, hogy valami folyik a combomon, miközben a férjem a csúcson volt. Megnéztem és meglepetten láttam, hogy a magzat vízem.

-Dave! - nézek rá, miközben próbál visszatérni a valóságba
-Aah, igen? - kérdezi lehunyt szemekkel
-Elfolyt a magzat vízem - mutatom a padlót, ahol egy tócsa volt
-Bazdmeg! Hívom a mentőket, addig öltözz fel! - mutat a ruháimra amik a földön hevernek.

18:05

Hat óra után pár perccel ki is érkeztek a mentősök, betoltak az autóba és a férjem végig fogta a kezem.

-Milyen erősek és gyakoriak a fájdalmai? - kérdezi az egyik hölgy az autóban
-Még nem annyira fáj, és 10 percenként van 3 perces fájdalmam! - mondom miután egy újabb fájáson voltam túl
-Értem

Majd pár perc elteltével be is érkeztünk a kórházba, ahol egyből a szülészetre egy teljesen elkülönített és hangszigetelt szülőszobába vittek. Amíg az orvosomra vártunk, addig beültem egy forró vízbe egy gumi medencébe és elkezdtem a vajúdás első folyamatait. Már egyre erősebbek és hosszabbak lettek a fájdalmaim, szóval azt kívántam, hogy végre szülessen meg a lányom.

20:00
Dave szemszöge

A feleségem kezét fogom, miközben üvöltve vajúdik a medencében. Nagyon sajnálom, hogy ilyen fájdalmakat kell átélnie, de egyben csodálom is a nőket, hogy mikre képesek. Büszke vagyok a feleségemre, mert 9 hónap terhesség után, végre készen áll a szervezete arra, hogy ezt a csecsemőt világra hozhassa! Az orvosa már itt van, aki elláta őt egy csomó instrukcióval, de a feleségem már nem igazán tud koncentrálni a fájdalmak miatt.

-Büszke vagyok Rád kincsem! - puszilom meg a haját, ami vizes az izzadságtól
-Köszönöm! - mondja nyöszörögve

Az egyik nővér odajön és bekukkant a vízbe.

-Doktor úr! Azt hiszem megindult a szülés! - mutat Christina nemiszervéhez, ahol a baba valamelyik testrésze látszódik már
-Azonnal fektessék a szülőágyra!

21:30
Christina szemszöge

Már végre a kezemben tarthattam egy fájdalmas, de mindent megérő szülés után a lányom.

-Gyönyörű vagy! - mondja a férjem sírva
-Csöppség! - puszilom meg először a lányom
-Hogy is hívják? - kérdezi a nővér
-Chloé Jennyfer Beck - mondjuk mosolyogva Davevel
-Anyja neve?
-Christina Beck.
-Apja neve?
-Dave Beck.
-Születési hely az ugye San Francisco. Dátum: 2022. 12. 11.
-Igen - bólogatunk a férjemmel

Másfél héttel később haza mehettünk a kórházból, és boldogan éltünk mindannyian tovább!

Na helló 😊
Ez most tényleg az utolsó rész volt, evvel búcsúzom Tőletek!
Nem vagyok benne biztos, hogy írok-e még egy regényt, de elég valószínű, hogy fogok. Ma még érkezem a köszönet nyilvánítással és akkor már teljesen le lesz zárva a történet!
Sziasztok! 🙁❤️