gaslight

chapter 6

Ethan

Minden olyan furának tűnt egy ideje. Alapjáraton véve nem változott meg igazán semmi, azonban mintha teljesen a tetejére fordult volna a világ körülöttem.

Ugyanúgy keltem fel reggel, mint eddig.

Ugyanúgy jártam be az óráimra, mint eddig.

Ugyanúgy jártam az edzéseimre, mint eddig.

Valami megmagyarázhatatlan oknál fogva sehol sem éreztem magam teljesen jelen. Nem tudtam koncentrálni, az agyam teljesen máshol járt. Az órákon elbambultam, üres dokumentumok sora hevert a laptopomon, amiket általában mindig teleírok. Az edzéseim pedig idegtépően lassan teltek el, és amikor egyszer végük is lett valahogy, fingom sem volt mit csináltunk az elmúlt két órában.

Úgy éreztem teljesen megbolondultam.

— Hé, Dux! — szólított le az edző még mielőtt beérhettem volna az öltözőbe. — Szeretnék beszélni veled egy pár percet.

Johnson edző nem arról volt híres, hogy egy haramia lenne. Ettől függetlenül mégis szerettem tartani tőle egy biztonságos három lépésnyi távolságot. Sosem lehetettem biztos benne, hogy éppen megdicsérni készül vagy leordítani a fejem.

Szó nélkül ballagtam utána a kis irodájába.

— Minden rendben, uram? — kérdeztem, ahogy becsuktam magam mögött az ajtót, ő pedig elfoglalta a helyét a székében.

Én is szívesen leültem volna, azonban folyt rólam az izzadság és nem lett volna pofám összebaszni a bőr üléseinek egyikét.

— Nem tudom — vonta meg a vállait, ahogy elkényelmesedett, kissé hátradőlt, karjait pedig összefonta a mellkasa előtt. — Mondd meg te!

Az edző pár éve fejezte be a pályafutását az NFL-ben. Mindenki felnézett rá, ezért is szerettük és tiszteltük annyira. Nem csak hogy játékosként vitt végig egy jó pár évet, utána edző helyettes is volt a nagykutyáknál. Valami megmagyarázhatatlan oknál fogva mégis visszavágyott a szíve az egyetemre.

Nagy karrierje volt az öregnek, olyan amiről a legtöbbek csak álmodnak. Nagyobb balesetek nélkül végig tudott húzni cirka 20 évet, így igazán boldogan és sikeresen tudta ott hagyni a csapatát, amikor annak eljött az ideje.

— Öhm — húztam össze a szemeit. — Minden fasza.

Asszem.

Nem mondhattam azt, hogy valami baj lenne. Mert igazából nem történt semmi rossz velem az elmúlt pár napban, csak a fejem nem volt teljesen tiszta.

Valahogy feltorlódott minden.

A beadandóim.

A hétvégi meccs.

És ezenfelül az nagyősök is naponta rágták a fülemet. Azonban, ha minden jól megy, hamarosan őket sikerül lenyugtatni.

Minden reményem Milla-n állt.