HIATUS 🔞

2023. április 30. - Bizonytalanság

2023. április 30.

Másnap reggel Yoongi a telefonja rezgésére ébredt. Felült az ágyban, megvakarta a tarkóját, nagyot sóhajtott. Álmosan nyúlt a készülékért. SMS a managertől: a mai koncerttel kapcsolatos időpontok, és hogy a hangmérnöknek vannak kérdései. Szerencse, hogy nem a mai az első fellépése itt. A színpadot nem kell már bejárni, a sound check is sokkal gyorsabban megy, és nem kell hozzá ő. Bár szereti mindig maga ellenőrizni a dolgokat, most nem ragaszkodott ehhez. Válaszolt egy tömör „ok"-t, visszatette a telefont az éjjeliszekrényre. Ekkor meglátott valamit maga mellett a lepedőn. Kézbe vette, megnézegette. Egy hófehér pihetoll. Az amerikaiak még tollpárnát használnak? Megfogdosta a párnáját: ez egyértelműen szintetikus töltelék, ahogy a paplané is.

Döbbenten Jiminre nézett, aki hason fekve, békésen szuszogott mellette. A párna elnyomta az arcát, a csücsöri ajkaival olyan volt, mint egy kisbaba. Amikor Hobi a tollakról mesélt neki, őszintén szólva, nem vette komolyan. Mégis ki venné? A szeretkezés valóban mennyei élmény volt vele. Szó szerint... És Hobinak is lehettek vele hasonló tapasztalatai, de a tollas sztori, az azért elég meredeknek tűnt.

Felemelte a tollpelyhet, megvizsgálta közelről. Összevonta a szemöldökét. Mégiscsak képtelenség... Jimin fölé hajolt, lejjebb húzta a hátán a takarót. Ahogy közelebb hajolt hozzá, észrevette, hogy a tetovált telihold két oldalán egy-egy hosszúkás, halvány rózsaszín heg húzódik. Megérintette az egyiket, finoman végighúzta rajta az ujját. Ezt tegnap még nem vette észre. Igaz, sötét volt...

Visszahajtotta rá a takarót, lefeküdt mellé, közelebb húzódott hozzá, gyönyörködött az ártatlan babaarcban. Egyrészt nem lehet igaz... másrészt pedig dehogynem. Mindig is tudta, hogy az.

Szokatlanul gyengéd érzés járta át, egy fajta áhítat. Mintha tiszta, meleg fény árasztaná el a belsőjét, és kimosná belőle a sötétséget. A tollpihével megsimogatta Jimin arcát, egészen finoman, hogy fel ne ébredjen. Jimin felszusszant, megrezzent a szemhéja. Yoongi elmosolyodott, a tollat az elnyomódott ajkakhoz érintette.

- Jungkookaah... - nyöszörögte Jimin, esetlenül a szájához kapva.

Yoongi elhúzta a kezét, az arcáról lehervadt a mosoly. A meleg fény azonnal kialudt, a szívét mintha egy jeges kéz marokra fogta és jól megszorongatta volna. Felült az ágyban, markába zárta a tollpelyhet, Jimint figyelte, ahogy lassan újra elsimulnak a vonásai.

Velem szeretkezett az éjjel, de álmában mégis őt látja. Őt, aki nem is tudta, mi van a birtokában. Talán azóta rájött, de... nem tudott rá vigyázni.

Jimin nem lépett még túl rajta, az csak a látszat. Lehet, hogy csak erre kellek neki... Hogy elhitesse saját magával is... Talán, az lesz a legjobb, ha én...

*****

Amikor Jimin felébredt, egyedül találta magát az ágyban. Hol van Yoongi hyung? Megdörzsölte a homlokát, felült, hallgatózott, hátha hall zajokat a fürdőszobából, de teljes csönd volt, csak a város morajlása hallatszott. El kellett mennie, és nekem nem szólt? Hány óra van egyáltalán? Kimászott az ágyból, kivette a telefonját a fotelre terített nadrágja zsebéből. Nem jött tőle semmi. A groupchatben vagy ötven olvasatlan üzenet. Megnyitotta.

Taehyung: Ugyanabban a szállodában laknak?

Namjoon: Yoongi meg Jimin? Pff, nem tudom. Majd ők megmondják.

Jungkook: Yoongi következő koncertje mikor lesz?

Namjoon: Hello Jungkook. Ma lesz. Jól vagy?