Véletlen szerelem

9. Rész

Miután Lando hazavitt feltettem az imént vásárolt karrögzítőt, majd főztem magamnak egy kávét és befeküdtem az ágyamba. Éppen kapcsoltam volna be az egyik sorozatomat, mikor megrezzent a telefonom.

Zak

Szia Emily! Sajnálattal hallom, hogy edzés közben megsérült a vállad. Remélem, hogy minél hamarabb meggyógyul. Az a helyzet, hogy szerintem én is és Lando is elfelejtettük mondani, hogy most hétvégén van az Olasz nagydíj, ezért keményebben kell dolgoznunk az elkövetkezendő két napban. Szerda este indulunk Olaszba, remélem tudsz jönni és támogatni tudod majd a csapatot, illetve Landot is.

Na ez nagyon váratlanul ért. Tényleg senki nem szólt, hogy a hétvégén nekem már versenyen is kell szerepelnem. Nagyon remélem, hogy addigra használható állapotba kerül a vállam.

Miután elolvastam ezt a levelet rögtön felkeltem és nekiálltam készíteni az edzésterveket. Késő estig ezzel foglalkoztam, majd miután sikerült befejezni rögtön elaludtam és jött is a reggel. Már nagyon korán felkeltem, hogy hamar beérjek a centrumba és előkészüljek a napra. És valaki ugyanígy gondolkodott, mint én.

-Lám -lám, itt van a szegény lesérült mindenes! Nehogy történjen valami a másik karoddal is és ne tudjál jönni a versenyre!- Jött felém Jessica, és ezzel a gúnyos mondatával el is sétált mellettem.

-Ne aggódjál, a karjaim nélkül is ott leszek!- Mosolyogtam vissza rá, majd bementem Lando irodájába.

Mivel nagy sietségbe voltam, gyorsan lehajítottam a cuccaimat az egyik asztalra, majd elkezdtem kipakolni a mappáimat.

-Elég korai vagy nem gondolod?- Szólt hátulról egy morcos, mély férfi hang. Hátranéztem, majd megláttam Landot, aki a kanapén feküdt egy párnával a fején.

-Hát mivel valaki elfelejtett szólni, hogy ezen a héten verseny van, így az utolsó pillanatokat is ki kell használnunk. Egyébként első kérdés, miért itt alszol a második meg, hogy miért nem vagy már fent?- Húztam egy kicsit az agyát a fiúnak, hátha hamarabb felkel.

-Tegnap elfelejtettem a cuccaimat, ezért vissza kellett jönnöm értük, de aztán már lusta voltam hazamenni és gondoltam úgyis már kora reggel itt fogsz katonáskodni.- Erre a mondatára megfordultam letettem az asztalra a mappákat, majd visszafordultam felé.

-Ezt nagyon jól kitaláltad, szóval 5 perced van elkészülni, mert kezdjük a napot és megnyered a hétvégi versenyt!- Lando felált nagy nehezen, majd elindult a fürdő felé.

-Ugye azt tudod, hogy kikészítesz engem!-Szólt vissza a fürdőszobaajtóból.

-Direkt csinálom, remélem tudod!- Mosolyogtam felé, majd legyintett egyet és bement a szobába.

10 perc múlva kikászálódott a fürdőből, majd amikor ült volna le, elé álltam.

-Nem-nem, ne is álmodozz róla, megyünk le az edzőterembe!- Keserítettem el, majd fujtatott egyet és elindult a terem felé.

-Na ez a beszéd!- Mondtam utána, majd bemutatott egyet és tovább ment. Felvettem a cuccaimat, majd elindultam a fiú után.