Árulás

A park

Mrs. Susanne éppen a teraszon teázgatott. Közbenézett igen termetes földbirtokán és elégedetten dőlt hátra régi karosszékén és elgondolkodott. Özvegy volt és 56 éves. Kéne egy kis nyugalom. Eközben nem is sejthette, hogy a parkot védő vastag fal mögött éppen két lány áll, akik nem erre fognak törekedni...

-Winter add már a kötelet! - türelmetlenkedett Summer.
-Jó nyugi itt van - forgatta a szemét a lány és odaadta barátnőjének aki egy gyakorlott mozdulattal átdobta a vastag kötelet a magas falon át, és örömmel nyugtázta hogy a kötél végéhez kötött kő egy hangos puffanással a park földjén landolt.
-Nem fognak meghallani? - sápadt el Winter.
-Nyugi már ne parázz már mindig! - nevetett a szőke lány Winter arcába és ügyes kézmozdulatokkal mint egy macska felkapaszkodott a mint egy 5 méteres falra a kötél segítségével. A tetején körbe kémlelt majd intett a még mindig ijedten fal mellett várakozó Winternek.
A lány kevésbé ügyesen kezdett mászni és már majdnem a tetején volt amikor megcsúszott és ha Summer nem kapja el a karját az utolsó pillanatban akkor 4 métert zuhanva kitörte volna a nyakát. Végül sikerült felrántania és így már mind a ketten lihegve a falt tetején ültek.

- Köszönöm - pihegte rémülten Winter.

- Nincs mit - legyintett Summer majd összeszedve magát elkezdett a másik oldalra lekúszni. Ez már gyorsabban ment Winternek is így egy öt perccel később már a hangosan zörgő avarban futottak. Ám Summer egy hirtelen kézmozdulattal megállította Wintert aki ettől kis híján orra esett.

- Mi a...? Summer ezt most miért csináltad?-bosszankodott Winter.
-Sss - mutatott barátnője egy irányba ahol hirtelen előbukkant egy középkorú nő és egy pasas. Ahogy Summer végignézett a nőn borzongás futott végig a gerincén és egy elmondhatatlan érzés kerítette hatalmába. Szorosan megmarkolta a zsebében lapuló tőrt és Wintert berántotta egy vastag tölgyfa mögé. Hallgatóztak.

-Már megint merre van az a semmirekellő Millie, Arthur?? - sopánkodott a nő.

-Albert asszonyom Albert!

-Az most kit érdekel?? a lényeget!

-Asszonyom attól tartok hogy már megint kiszökött a villából...

-De..de hát november elseje van tudja mit jelent ez Anthony!

-Alb... na mindegy igen asszonyom tudom!

Mivel szinte már teljesen eltűntek a szemük elől a beszélgetés fojtatását már nem is hallották de most nem ez volt a legnagyobb problémájuk hanem hogy úgy jussanak el a park északi részén helyezkedő tóhoz hogy közben ne találkozzanak össze senkivel. Egy bő 5 perc futás után meg is érkeztek a tóhoz ami közepén egy kis sziget állt amin pedig egy nagy kőrakás ami tökéletesen megfelelt búvóhelynek. Egy rozoga fa stégen át gyorsan átszaladtak majd beugrottak a kőrakás mögé és hallgatóztak. Egy fél perc múlva hallották hogy valaki fut az avarban. Summer óvatosan kinézett a kőrakás mögül és egy 15-16 forma lányt látott rohanni. Legnagyobb rémületükre hirtelen egy éles kanyart vett és a tó felé vette az irányt. Amikor már a stégen futott át Summer intett Winternek hogy maradjon csöndeben és készüljön fel. A lány ekkor már a szigeten volt és beugrott a kőrakás mögé. Amikor meglátta a másik két lányt kiáltásra nyílt a szája de Summer letapasztotta a kezével a lány száját Winter pedig lefogta hogy ne tudjon elmenekülni. Ekkor lépéseket hallottak ezért a lányt lerántották a földre és maguk is lehasaltak mellé. Katonák!-gondolta Summer. Amikor elmentek a katonák Summer óvatosan elengedte a lány szájáról a kezét Winter viszont a biztonság kedvéért még fogta.

-Te jézusom ti kik vagytok??! - visított fel a lány.

-Csönd! - kiáltott rá fojtott hangon Summer.

Aztán intett Winternek hogy engedje el a lány ugyanis szegénynek már teljesen fehér volt a csuklója az erős szorítástól. Azért a biztonság kedvéért elővette a tőrét hogy ne tudjon elmenekülni. A lány meglátva a fegyvert hirtelen felindulásból felkapott egy botot és Winternek szegezte aki unottan nézett rá.

-ha megölsz megölöm a barátnődet! - mondta de semmi elszántság

-Azzal a bottal? Ne viccelj Winternek is van tőrje és te egy bottal támadnál neki? - nevetett fel Summer jóízűen.

-Amúgy is hány éves vagy? 15-16-nak saccolnálak. Nincs lélekjelenléted megölni senkit! - komorodott el egy pillanat alatt.

-16 vagyok! És nehogy bántsatok mert...-a lány habozott- mert Mrs. Susanne lánya vagyok!