4. Rész

158 10 6
                                    

Taehyung szemszöge

A mai napom is úgy indult mint a többi. Reggel reggeli után a tesóm elvitt a lovardába ahol segétkezek néha néha csak ha az állapotom meg engedi.
A tulajt még a szüleink is ismerték így nem szoktak szólna ha nem megyek.

Ha lovak közelében vagyok akkor mindig megnyukszom és úgy érzem hogy élek. Élek és élnem kell mégha csak a tesomért is.

Nekem már csak ő maradt és ha engem is elveszít akkor már senkilye sem maradt.

Ebéd időbe a tesóm eljött értem és a mi étermünkbe mentünk ebédelni.

Nem akarok dicsekedni de Jin remek szakács. Az éttermet pedig a szüleink hagyták ránk.

És eljött a délután.

Az amit nem szoktam várni.

- Tae!- Szólt már harmadszor a bátyám.

- Igen?

- Jól vagy? Kicsit elbambultál.

- Igen jól.

Igazából nem. Mikor a kórházhoz értünk már nem is kellett kérdezni hogy merre van az orvos.

Mrs. Park kicsi korom óta ő kezel első találkozásunkor még nem tudtuk mi a bajom így több vizsgálatot is csináltak.

Igaz most is több vizsgálatot csinálnak de legalább tudod milyenek azok. Jin mindig itt marad velem ilyenkor még az étterem sem érdekli de örülök neki hogy itt van. Egyedül nem tudnám végig csinálni.

A vizsgálatok befejeztével Mrs. Park behívót minket kicsit beszélgetni.

- Tae szeded rendesen a gyógyszereket igaz?

- Igen doktornő.

- Az etkezéssel hogy állsz?

- Az etkezésére én ügyelek mint mindig.- Szólalt meg Jin is. A doktornő csak mosolyogva bólintott. Tudta ha Jin itt van akkor minden okés lesz.

- Tae. Az állapotod nem javult de nem is romlott. De gondolom ezt érzed te is.

- Igen doktornő.

- Rendben. A jövő hónapra várlak kontroll vizsgálatra. De ha bármi baj van vagy rosszul vagy azzonal gyertek. Világos.

- Igen.- Mondtuk szinte egyszerre a tesómmal.

Hát igen kicsi koromba nagyon sokszor volt az hogy torna órán nem kaptam elég levegőt.

Majd anya úgy döntött hogy behoznak a kórházba hogy kideritsék mi a bajom.

Sikerült is nekik. Pár vizsgálat után megalapították.

szívbeteg vagyok

Taekook:  Az Idol és a rajongóWhere stories live. Discover now