Másnap megálltam Kira iskolája előtt, az épület körül kerítés volt, de a kapunál visszakanyarodott az épület falához, így neki tudtam támaszkodni és várni a lányt. Anna mondta, hogy mikor szokott kb vegezni, így reméltem, hogy nem kell sokat várnom. Hangosan megszólalt a csengő és elkezdtek kiözönleni a tanulók. Ekkor jöttem rá, hogy igen kellemetlen ez a helyzet, hiszen egy 30 éves pali áll egy iskola előtt és mézi a kijövő lányokat, már csak egy befestett ablakú furgon kellett volna, és teljes lett volna a kép. Az épületet elhagyó lányok és fiúk felváltva néztek rám, hol furcsán, hol érdeklődve, de igazából pont leszartam, csak Kira érdekelt. Egyszer csak kilépett a kapun két barátnőjével valamin hangosan nevetgélve. Az egyik barátnője elkezdett bámulni, de feltehetően nem ismert. -Mi van?! -kérdezte tőle Kira nevetve, de még mielőtt befejezte volna a mondatot, egyből felém fordult. Ahogy meglátott nagyra kerekedtek a szép szemei és az arcára együtt ült ki a meglepettség és az ijedtség. Azonnal ellöktem magam a kerítéstől és határozottan elindultam felé. A harmadik lány is odakapta a fejét. -Gyere, hazaviszlek. -néztem szúrósan Kirára. Az egyik barátnője kajánul elvigyorodott, a másik ránézett. -Nem kell, köszi... hazamegyek metróval. -De kell. És most velem jössz! -emeltem fel a hangom. Kira ránézett a barátnőire, majd elindult az irányomba. A kocsihoz érve kinyitottam neki az ajtót, félve rámnézett és beült a kocsiba. Átsétáltam az én oldalamra és én is beültem mellé.
-Honnan van meg a számom? - kérdeztem mérgesen.
-Kinéztem anya telefonjából...- bámult ki az ablakon.
--Jó és miért fenyegetőzöl és küldesz ilyen képet? - kérdeztem nyugodtan, mert az ijesztőbb. - Mit akarsz tőlem?
- Semmit. - piszkálta a visszapillantó gombját.
- Soha többé ne merjél fenyegetőzni! - mondtam ismét nyugodtan. Kira mérgesen rámnézett, fújtatott egyet, majd a nadrágja gombjához nyúlt. Kigombolt, lehúzta a sliccemét, felemelte magát az ülésben és letolta a térdéig a nadrágot.
-Mit csinálsz?? Vedd vissza azonnal! - néztem végig a tökéletes combján.
-Azt hittem szereted nézni, ahogy vetkőzök... - fordult félig felém. Nagyot fékeztem és lehúzódtam az út szélére
