Új suli...

12.

-Jol van akkor hagyd itt öket és majd valamikor leírom.-Mondtam hagyagul.
-Nem nem, most írod le kellenek nekem a füzetek.
-Miért elkezdesz tanulni?-Nevettem fel.
-Én nem mondtam ilyet.

Nagy nehezen elő szedtem a füzeteimet majd elkezdtem leírni őket a szobám közepén lévő szönyegen feküdve.
Matt addig körbe nézett majd leült az ágyamra. Felé pillanatok majd újra az írásra koncentrálok. Elég szótlan máskor be sem áll a szája. Máskor piszkált volna már hogy felidegesítsen engem és dühösen visszaszoljak. De most csak bámult maga elé meg rám se nézett. Sötét szakadt farmerba van és egy fekete pólóba fehér pulcsiját levette és a forgos székemre dopta. Sötét éjfekete haja az arcába hullott míg rikító kék szeme elbambult. Idegesít hogy ilyen csend van. Talán unatkozik. Vagy depis.

-Apám olyan 1 óra múlva haza ér addig leírom és már mehetsz is.-Törtem meg a csendet.
-Szuper.-Mondja szűkszavúan.
-Mi bajod van? Unatkozol?
-Csak gondolkodtam.-Mondja
-Aha.. és min gondolkodtál?-Kérdezem.
-Azon hogy mi tetszett neked annyira Jack-be.-Mondja el végül.
-Azt nem mondanám hogy szerelmes voltam belé, inkább csak tetszett semmi több. Jó volt meg minden de ennyi.-Köhögtem.
-És ami a vécébe történt az mi volt?-Kérdezte halál nyugodtan mintha csak a suliról beszélnénk vagy ilyesmi.
-Azt még magam sem tudom..-Motyogom végül.
-Nem?-Kérdezte.
-Fogalmam sincs. Lehet hogy csak fellángolás volt  nem tudom...
-Azt könnyen ki lehet deríteni!-Mondja.

Felém nyújtotta a kezét amit megfogtam és felhúzott majd leültem mellé az ágyra.
-Ha most megtenném engednéd?- Suttogja
-Talán..-Mondom.
-Mindenkinek megemgednéd?-Suttogja bele a fülembe.
-Nem!-Mondom halkan.
Elhajol a fülemtől majd egyenesen a szemembe néz.
-Sajnálok azokat amiket mondtam neked..-Mondja halkan.
Nem mondok semmit csak bólintok egyet. Ahogy a szemembe néz egészen a lelkemig hatol. Érzem ahogy turkál az agyamba. És hogy olvas a gondolataimba. Hogy tud mindent rólam.. de ez nem igaz.
Végül közelebb hajol mire én pár centivel hátrébb húzódom.
-Mi a baj?-Kérdezi lágy halk hangon.
-Beteg vagyok..-Mondom.
-Nem érdekel hogy beteg vagy, csak had csókoljalak meg végre!

Vissza hajoltam hosszá és végre hagytam hogy megcsókoljon. Csókunk elmélyült és egyre tüzesebb lett. Még mindig nem tudom mi az ami Matt csókjában megvan de Jack-ébe nincs. Talán több szenvedély.
A nyaka mögött átkulcsoltam a kezem mire ő a derekamnal ölelt át. Ledöntött az ágyon és tovább faltuk egymást. Bele turtam a hajába. Elengedte a derekam majd benyult alá. El vált tőlem.

-Ha nem akarod akkor még leálhatok!-Mondta lágy érzelem dús hangon.
-Soha nem akarom hogy leálj!-Mondom végül mire elmosolyodik.
-Nem is tudod mióta vágyom rád!-sugja és újra megcsókol.
Lassan elkezdi levenni rólam a pólóm.
Soha nem gondoltam volna hogy hőemelkedéssel eldugult orral fogok csókolozni Mattal vélig meztelenül.
Felült majd lekapta magáról a pólót ami a padlón landolt. Végre rendesen megnézhettem a hasát azokat a szívdöglesztő kockákat.
Bele haraptam az alsó ajkaba vágyal teli szemmel néztem egyenesen az övébe. Hátra löktem mire ő elmosolyodott és engedte hogy ráüljek. Szöke hosszú egyenes hajam az arcomba lógott ahogy le néztem rá. Végig simitottam a kezem a mellkasán majd telhetetlenül elmosolyodtam. Miután kinézelödtem magam lehajoltam hozzá és mohón elkezdtem csókolni. Nem tudtam betelni vele. Többet akartam. A vad tüzes csókcsata közbe elsöpörte a hátamról a maradék hajam és egy gyönge mozdulattal kicsatolta a melltartómat. Egyszerű bordó hozzá illő bugyival.
-Biztos vagy benne?-Kérdezi.
-Igen, igen-Mondom mohon.
Lassan levette rólam majd az ágy mellé dopta.
-Gyögyörü vagy!-Suttogja végül.
Miután kinézelödte  magát átkarolja a csupasz derekam lejjebb húz majd megcsókol. Felegyensedem majd lehúzom a nadrágom amit ő vadász szemmel néz végig. Újra elkezdem csókolni majd elkezdi a nyakamat puszilgatni. Egy helyen halkan felnyögök amire ő vissza tér ahhoz a helyhez és elkezdi kiszivni a nyakam. Az előbbinél hangosabban sóhajtottam egy nagyon. Rohadt jó érzés. Lassan vissza tér a számhoz majd megcsókol. Keze a combomra téved majd bele markol amitől bele sóhajtok a csókba. Érzem hogy elmosolyodott a pici sohajaim miatt. Pár perc múlva megint én vagyok alul. Végig simitott alúl mire én egy jóleső nyögést hallatam.

Elkezdte lehuzni rólam a bugyit mire a földszinről ajtó nyitodást hallottam. Ijedten ránéztem az órára. 53 perc telt el azóta amióta elkeztük szóval apa haza ért. A hangra Matt is  felkapta a fejét majd egy puszit nyomott a számra és leszállált rólam felszedte a ruháit és az ajtó mögött lévő nagy doboz möge bújt. Én amilyen gyorsan csak tudtam felhúztam a bugyim és felvettem a pólóm és gyorsan a takaró alá bújtam.
Pár perc múlva apám nyitott be.
-Hogy érzed magad?-Kérdezte az ajtótól el nem mozdulva.
-Jobban.. de még mindig fázom egy kicsit.-Mondtam.
Apám megmérte a lázam majd lefektetett hogy pihenjek.
Amint becsuktam az ajtót Matthoz fordultam. Aki úgy látszik kicsit sem ijedt be hogy majdnem rajta kaptak.
-Holnap is jössz?-Kérdezem.
-Ha akarod jöhetek és akkor ott folytatjuk ahol abbahagytuk.-Mondta pimaszul.
-Az ablakon át ki tudsz menni -Mondom.
-Akkor holnap! Életed legcsodálatosabb napja lesz!-Mondja nagyképűen.
Közelebb léptem hozzá és felnéztem rá ő pedig le rám.
-Honnan tudod hogy az lesz?-Kérdeztem pimasz mosolyal.
-Csak tudom.-Mondta mosolyogva.
Válaszul csak megcsókoltam miután már elfogyott az oxigén elváltunk. Átöleltem a nyakát és hozzá bújtam, mélyen beszivom az illatát és tövább ölelem úgy mint ő a derekam. Pár perc múlva már az ablakon akar kimászni majd egy utolsó puszit ad és kiugrik rajta.